Van három kérdésünk a Belgrád–Szabadka–Budapest vasúti forgalom megindulásával kapcsolatban.
- Mikor indul meg a személy-, és teherszállítás a Belgrád–Szabadka–Budapest vonalon?
- Mekkora a jövedelemkiesés azért, mert nem indult meg a forgalom az új gyorsvasút vonalán, és ha a vasút nem termel jövedelmet, ki és milyen eszközökből fizeti a törlesztendő hitel havi részleteit? Pontosan mekkora ez az összeg?
- Mekkora a jövedelemkiesés azért, mert nem folyik áruszállítás ezen a vonalon? Ha a teherszállítók alternatív útvonalakra állnak át, hogyan tudjuk majd őket visszacsalogatni?
Mindannyian tudjuk, hogy a 2024. november elsejei tragédia miatt a tervezett időpontban, november 24-én nem indult meg a közlekedés az Újvidék–Szabadka vonalon. Először Vučić elnök december nyolcadikára halasztotta a forgalom beindítását, de ebből se lett semmi. Azóta folynak a találgatások, hogy mikor kezdenek járni a vonatok. Mivel a hatalom nem tudja, hogy a kivitelezők hanyagsága, hozzánemértése, vagy csak azért, mert esetleg ellopták az építőanyagokat, biztonságos-e az újvidéki vasútállomás épülete, azt is bezárták és a vasútvonalat lerövidítették Péterváradig.
Az építkezés műszaki ellenőrzését végző magyarországi Utiber februárban és áprilisban eljuttatott a Szerbiai Vasúti Infastuktúra vállalatnak két jelentést, amelyben megállapítják, hogy a vasúti töltés 15 helyen errodálódott, a fényképeken, amelyeket mellékeltek, vízmosások, átfolyások nyomai láthatóak. Ezek veszélyeztetik a vágányok stabiltását. Ezen az útvonalon semmiképpen sem haladhatnak a szerelvények 200 kilóméteres óránkénti sebességgel. A probléma feltételezett okai a rossz kivitelezés és a karbantartás elmaradása, állapítja meg a jelentés. A közvélemény azóta sem kapott tájékoztatást arról, hogy tettek-e valamit a hiba elhárítására. A magyarosszági sajtóban viszont már április közepén felröppent a hír és azóta többször is felfrissítették, hogy július elején Belgrádba látogatna Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Orbán Viktorral vonatozna végig Belgrádból Budapestre. Ekkor ugyan még a műszaki átadás sem történt volna meg, de a források szerint a pálya alkalmas lenne rá, hogy végigfusson rajta egy szerelvény egy előfutó vonatot követve. Aleksandar Vučić arról nyilatkozott a törökkanizsai látogatása során június 21-én, hogy a vasúti teherforgalom Belgrád és Szabadka között megindulhatna július folyamán, a személyforgalom pedig augusztusban. Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter már óvatosabban fogalmazott a július 16-i szabadkai látogatásakor, és azt mondta, hogy folyik az ellenőrzés és addig nem helyezik forgalomba a gyorsvasutat, amíg meg nem győződnek róla, hogy minden objektum biztonságos. Persze Vučić elnök nem lenne Vučić, ha erre nem licitálna rá, és nem mondta volna a napokban, hogy valószínűleg szeptember 15-én indul a forgalom a szerb egység és szabadság és a nemzeti zászló napján. Kérjük, hagyjanak fel a licitálással és mondjanak végre egy olyan határidőt, amit teljesíteni is tudnak!
A második kérdésünk a következő: Mekkora a vasút becsült jövedelemkiesése amiatt, hogy nem üzemel az Újvidék–Szabadka vasútvonal. Mekkora a személyi forgalom kiesése miatti hiány, és mekkora a teherforgalom elmaradása miatti veszteség. Mekkora a jövedelemkiesés a Belgrád–Budapest személy- és teherforgalom nem léte miatt. A hatalom állandóan arról beszél és ezt szajkózzák az itteni csatlósaik is, hogy az egyetemista tüntetések elriasztják a külföldi turistákat, és ez komoly negatív hatással van a nemzetgazdaságra. Közben azt látjuk, hogy az idegenforgalom működik, az Exiten rengetegen voltak, a határátkelőkön két órákat kell várni, a repülőtér is működik, csak a vasút nem termel jövedelmet! Mekkora a környezeti ártalom azért, mert a teherforgalom a közutakra terelődött, mennyivel szennyezik jobban a kamionok a levegőt, mint az elektromos vasúti forgalom? Mennyivel gyorsabban romlik a közutaink állapota a fokozott kamionforgalom miatt? Mennyivel romlik a közlekedésbiztonság a megnövekedett közúti forgalom miatt?
Ki és milyen forrásokból fizeti a vasútápítésre felvett hitelek részleteit? A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra, vagy az állam? Milyen forrásokból fizetik a beérkező hitel rátáit és a kamatokat, ha a vasút nem termel jövdelmet? Mennyi a havi törlesztőrészlet? Ha az állam fizeti, honnan vonják el rá az eszközöket?
A harmadik kérdés határon átívelő kérdés. A Belgrád–Budapest gyorsvasút építésének elhúzódása miatt évekre kiesett a nemzetközi vasúti teherforgalom ezen a vonalon. Ez részben érthető is, de mindenképpen kellett volna alternatív útvonalakat találni, mindkét oldalon. Másrészt a határidők túllépése további nem tervezett jövedelemkiesést jelent. Ha ez még nem lenne elég nagy kár, a közép-európai tranzit teherforgalom alternatív utakat talált magának. Egyrészt Zágrábon át a spliti és a rijekai kikötőbe, másrészt Románián és Bulgárián át a szaloniki és pireuszi kikötőkbe. Van-e terve a vasúti társaságnak és az államnak, hogy ezeket a szállítókat visszacsalogassa a Budapest–Belgrád–Niš–Szaloniki–Athén vonalra.
Mint ahogy a fenti kérdéseket boncolva láthatjuk, a korrupció, a hozzá nem értés, a rossz kivitelezés nem csak emberéleteket követelt, hanem tetemes anyagi károkat is okozott az országnak. Mindez folytatódni fog mindaddig, amíg ezek a pártok lesznek hatalmon!