Mészáros Katalin: Gondok vannak a Gomex melletti kútból folyó víz minőségével Adán

Több, mint 50 évig Újvidéken éltünk, de rendszeresen jártunk Adára a szüleimhez. Szinte minden alkalommal vittünk vizet Újvidékre. Az adai puha víz ízét sokkal jobbnak találtuk az Újvidékinél és a teáim is sokkal jobban tetszettek, ha adai vízben főztem őket. A fehér mosnivalót is minden nyáron hazahoztuk, hogy kifehéredjenek a ruhák. Miután nyudíjasak lettünk és átéltük a Covid-19 alatti bezártságot Újvidéken, úgy döntöttünk, visszaköltözünk Adára. A gyerekeket is megkérdeztük, melyik lakhelyet tartsuk meg, hiszen teljesen felesleges lett volna mindkettőt fenntartani. Az egyöntetű válasz Ada volt. Még a menyünk, a vejünk és az unokák is Adára szavaztak. Úgyhogy ’21 óta adai lakosok lettünk. Nekem nem is volt olyan nagy a változás. Újvidék sokkal többet változott a fél évszázad alatt, mint Ada. A férjem hiányolta, illetve most is hiányolja a tenisz-barátokat. Azonban mégis volt egy meglepetés, méghozzá nem is kellemes. Az adai víz minőségének megváltozása. A lebegő, sárgás színű szabad szemmel is látható – feltehetőleg vas(III) hidroxid – részecskék a csapvízben nagyon nem tetszettek. Azt persze tudtam, hogy a víz arzéntartalma magas, mint mindenhol a Pannon-medencében, de főként Bánátban. A rendeletek is megváltoztak közben. Csökkentették az arzén megengedett maximális koncentrációját az ivóvízben, ami a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint az ivóvízben 10 mikrogramm/liter (10 μg/L) lehet. Ez a korábbi 50 μg/L-es határérték helyett van érvényben Szerbiában is. Szóval nem is az arzén koncentrációja aggasztott. Inkább a lebegő részecskék mennyisége. A vízszűrőnk, ami Újvidéken símán átengedte a deklarált vízmennyiséget, és a fogyasztásunktól függően 2-3 hónapig használtunk, Adán egy-két hét alatt eltömődött. Így átálltunk a Gomex mögötti ioncserélővel tisztított víz használatára. A műanyag palackban hazahozott vizet csappal ellátott üvegedénybe öntöttük, ami igen kényelmes megoldásnak bizonyult egészen addig, míg észre nem vettem, hogy a frissen beöntött tisztított víz nem teljesen átlátszó. Akkor vettem egy kombinált pH – oldott anyag – vezetőképesség mérőt, na hol? Hát az Ali Expressen. Persze, ez nem egy profi mérőcella, bár adtak hozzá standard oldatokat is a kalibrációhoz. Viszont a vízminőségben bekövetkező változások követésére tökéletesen megfelel. Ezért időről időre, főként ha nem tűnt teljesen átlátszónak a víz, mértem ezeket az adatokat. Arra jutottam, hogy a tisztított (szűrt) víz enyhén lúgos kémhatású és nem sokkal tér el a csapvízben mért pH értéktől. A pH értékek 8 körül mozognak, ami persze még nem lenne probléma. A deionizált víz pH értékeit 5-6 között mértem, ami az adott mérőcellával megfelel az elvárásoknak. A TDS (Total Dissolved Solids), azaz az oldott szilárd anyagok mennyisége a szűrt vízben 200-300 ppm (parts per million) szokott lenni egészen addig, míg az ioncserélő nem telítődik. Viszont magát a telítődés folyamatát legjobban a vezetőképesség változása mutatja. A vezetőképesség ugrása azt jelenti, hogy az ioncserélő telítődött, így nem képes több iont lecserélni. Sőt, az általa előzőleg lecserélt ionok közül a gyengébben kötődőek visszakerülnek a szűrt vízbe cserébe azokkal, amelyeket az ioncserélő erősebben köti meg. Az elmúlt 2 év folyamán most fordult elő másodszor, hogy a vezetőképesség értéke jelenősen megnövekedett és ez így van már május közepétől. Azaz az ioncserélő töltetét három hónappal ezelőtt cserélni kellett volna. Hogy ez mit jelent a valóságban a mellékelt fénykép nagyon jól illusztrálja a lebegő csapadék-részecskékkel, amelyek az üvegtartályban keletkeztek pár nap leforgása alatt. Öt évtizedes tapasztalatom alapján aluminium hidroxidra tippelnék, de persze a meghatározásához laboratóriumi mérésre lenne szükség. Mindenesetre remélem, hogy az illetékesek hamarosan intézkednek az ioncserélő cseréjéről. Összehasonlításként álljanak itt a csapvízben, a Tisza-parti kútban, és a szűrt (tisztított) vízben mért értékek telített ioncserélővel, valamint friss ioncserélővel. Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem laboratóriumi mérésekből származnak, és messzemenő következtetéseket sem lehet levonni belőlük. Egyetlen dologra azonban biztosan jók: a ioncserélőt a kútban cserélni kell (Szűrt víz: ma / friss ioncserélővel).