A Jelenért és a jövőért ökológiai mozgalom nevű civil szervezet hivatalos észrevételeket és tiltakozást nyújtott be a „Topolyai Városi Park” Természeti Emlékhely védett területté nyilvánításáról szóló rendelet tervezetére. A Bajsa, Zakina 6. címen bejegyzett mozgalom Milica Farkaš referensnek, a Topolyai Önkormányzat illetékes osztályának címezve rámutat a park és a környező területek kapcsán hozott döntések súlyos környezeti, történelmi és jogi kihágásaira. . Beadványukban kifejezik mély felháborodásukat, amiért a városvezetés az elmúlt években következetesen a magánérdeket helyezte a közérdek és a természetvédelem elé.
Miért maradt el eddig a védelem és milyenek a jelenlegi környezetvédelmi tervek?
A mozgalom felhívja a figyelmet arra, hogy a Városi Parknak már jóval korábban, 1974. május 9-től védelem alatt kellett volna állnia a 633/9 – 1974-04 számú határozat értelmében. Ezt a határozatot Csubela Ferenc, a VMSZ alapítója írta alá. A tó 2017 óta védett terület, ám ennek ellenére a Képviselő-testület a 10. ülésén a tópartra tervezett napelemek építését vette fontolóra (a Művészteleppel szemben). Ez a terv ellentmond a tóvédelmi tervnek, amely a védőövezet kiterjesztését és a part fásítását írja elő, hogy megakadályozzák a peszticidek és herbicidek bejutását a tó vizébe. Ugyancsak szóba került a Krivaja medre és ártéri területének védelme is a védett állatok vándorlási útvonalának biztosítása érdekében. A 2020-as városrendezési terv a déli ipari zóna észak irányú bővítését is előlátta, a Krivaja bal partján lévő nyilvános zöld terület kárára. Maga a terület teljesen elhanyagolt, a vágóhidakhoz vezető kerékpárutak teljesen tönkrementek és a Szennyvíztisztító megépítése előtt használt laguna, amelyen keresztül a topolyai fekális szennyvizet engedték bele a Krivajba, még mindig áll. Szerencsére, ettől elállt a tervkészítő, miután a Jelenért és a jövőért ökológiai mozgalom beadvánnyal erre rámutatott.
A közvagyon privatizációja és élőhelyek pusztítása
A tiltakozás leghangsúlyosabb része a közvagyon magánvagyonná alakításáról szól. A képviselők többségi szavazással közérdekűnek nyilvánították, hogy a Krivaja jobb partján lévő, ártéri, védett csík (hal) élőhelyét építési területté minősítsék át, és ajándékba adják a TSC-nek. Emellett egy területen, ahol korábban önkormányzati tulajdonban lévő négy telek és egy gyümölcsös volt, és ahol jelenleg egy nem oda illő hacienda épül, szintén közérdekként szavazták meg a parcellák cseréjét a SatTrakt vállalattal (nem a TSC-vel!) más városi helyszíneken lévő telkekért. Az ökológusok szerint az Akadémiát szárazabb területen, löszhátságon kellett volna felépíteni, elkerülve az ártéri terület feltöltését és a védett halfaj életterének megsemmisítését.
Magánstadion és a közérdek feladása
A legnagyobb kifogás a Városi Stadion területének privatizációja ellen szól. A Kray család által Topolya polgárainak ajándékozott örökséget, a parkot mindössze 168.000 euróért adták el a TSC-nek. Ez az összeg kisebb, mint amennyit a vasút-rekonstrukció miatt kisajátított ingatlanokért fizettek a lakosoknak. Ez nem Topolya polgárainak, hanem egy magánbefektetőnek az érdeke.
Éppen ezért a létesítmény helyes neve a mozgalom szerint nem Városi Stadion, hanem TSC Stadion. Ez az objektum már nem szolgálja a közösséget, mivel:
- Megszűnt a szomszédos Nikola Tesla Általános Iskola és a középiskolák testnevelési oktatásának lehetősége.
- Megszüntették a város egyetlen atlétikai pályáját, amely minden sportágat felölelve sszolgálta a topolyaiakat.
- A „városi” uszoda kisebb lett a magánstadion megnövelése miatt.
- Az többemeletes épület aránytalan magassága rontja a Park látképét és megzavarja a Krivaja partját.
A stadion a zajjal, reflektorokkal és hangszórókkal nemcsak az iskolai oktatást, a környező házakat és a lakosokat zavarja, de veszélyezteti a parkban egykor fészkelő védett állatokat, az érzékeny hallású baglyokat és denevéreket is. A védett medvehagyma termőhelyét leaszfaltozták, felszántották és fűvel ültették be.
A termálvizek, az ivóvizek és a Krivaja veszélyeztetése
A termálvizek fokozott kitermelése is aggodalomra ad okot (2 termálvíz forrás a tervezett 1 helyett). A termálvíz magas sótartalma miatt nem megfelelő a Krivajába való kibocsátásra. A helyes eljárás az lenne, ha a vizet szűrnék, lehűtenék (kihasználva a hőkapacitását), majd külön furaton keresztül visszavezetnék a föld alatti lelőhelyébe. Enélkül a megnövelt kibocsátás növelné a Krivajába ömlő szennyezést, vagy a városi szennyvíz tisztítási folyamatát nehezítené, amennyiben abba csapolnák a medencékben elhasznált termálvizet. A közeli Nikola Tesla Általános Iskola fűtésének költségeit csökkenthetnék a termálvíz felhasznált hőjével, mely a városi költségvetést terheli. A széndioxid kibocsátás is kisebb lenne.
A megengedett 30°C-os vízhőmérséklet túl magas egy olyan kis folyó számára, mint a Krivaja. Ez a hőmérséklet csökkenti az oxigénszintet, veszélyeztetve a vízi élővilágot a kibocsátási ponttól lefelé. A tervekben nem látnak elő műszaki megoldásokat erre a problémára.
Ezen felül tiltakoznak az ellen, hogy a stadion pazarolja az ártézi kutak ivóvízkészletét a gyep öntözésére. A javaslat szerint ehelyett a Krivaja vizét vagy külön kiépített technikai vízvezetéket kellene használni. A víz közjó, nem magántulajdon, és a „a vízhez való jog” mindenkit megillet. A mozgalom szerint nem készültek hatásvizsgálatok az új kutak föld alatti vízszintekre gyakorolt hatásáról. A talajvízszint jelentősen süllyedt.
Megsemmisült értékek, elmulasztott lehetőségek
A Krivaja védett partját lebetonozták, és ide vezetik el az esővizet és az öntözés feleslegét. Ezzel kapcsolatban kérték a „Vode Vojvodine” (Vajdaság Vizei) vállalat által kibocsátott Vízügyi Feltételek másolatát.
Javasolták, hogy a városi csatornahálózat építésekor a technikai vízvezetéket párhuzamosan fektessék az öntözési, mosási és ipari igények fedezésére, ezzel csökkentve az ivóvíz pazarlását.
Kérték a teniszpályák alatti terület átvizsgálását, mivel köztudott, hogy a második világháború után a közeli egykori Városháza pincéjében kivégzett civileket a parkban tömegsírba, az egykori tóba dobták, majd betemették. Erre építették rá a jelenkori teníszpályát. A másik vélt tömegsír a városi szeméttelep alatt van.
Végezetül elítélik az ősi fák indokolatlan kivágását a parkban, melyek dendrosebészettel megmenthetőek lettek volna. Rámutatnak arra is, hogy a Krivaja menti, elhanyagolt zöldterületeket nem csatolták a parkhoz.
Összefoglalás és következtetés
A Jelenért és jövőért ökológiai mozgalom megállapítja, hogy a park védelméről szóló határozatot nem tartották tiszteletben, és a jelenlegi tervezet az illegális védett terület magáncélú kisajátításának utólagos legalizálására tett kísérlet. A jelenlegi védelem alá kerülő terület kisebb, mint a 74.-es Parkvédelemi rendelet. Visszafordíthatatlanul elpusztult a csík, a baglyok, a denevérek és a medvehagyma élőhelye. A beadványt a szervezet képviselői a tiszta lelkiismeret megőrzése érdekében nyújtották be, annak tudatában, hogy a helyi és tartományi vezetés a magánérdeket fogja kiszolgálni és valószínűleg nem engedi érvényesülni a közérdeket.