TÜNTETÉSEK, EGYETEMISTA AKCIÓK:
Az egyetemisták ma egész Szerbiában aláírásgyűjtési akciót szerveznek az előrehozott választások kiírását követelő kezdeményezés támogatására, „Írd ki a győzelmet” elnevezéssel. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az aláírásgyűjtés 113 településen, 491 standnál zajlik, és eddig országszerte jelentős az állampolgárok részvétele. Az aláírók egyetértenek, hogy az Alkotmány 109. cikkével összhangban a döntéssel az egyetemisták azt követeljék a szerb kormánytól, hogy indoklással ellátott javaslatot nyújtson át Szerbia elnökének a parlament feloszlatására és a rendkívüli parlamenti választások kiírására. “Ez a döntés kifejezi az én saját állásfoglalásomat, hogy megvédjem az Alkotmányt és Szerbia törvényeit. A döntést a törvények védelme és politikai felelősségvállalás miatt hozom meg.”
Bár VMSZ folyamatosan a Vučić – féle normalitást támogatta és hangoztatta lépten-nyomon, úgy tűnik a vajdasági magyar választókat nem ejtették fejre: a főként magyarok lakta Zentán a szervezők közlése szerint a rendkívüli választások mellett aláírásukkal kiálló polgárok száma meghaladta a várakozásaikat, ugyanis reggel fél kilenctől kezdődően folyamatosan érkeztek a polgárok a pavilonnál felállított asztalokhoz.
EGYETEMI HÍREK:
Semmi érdemleges.
A VOLT VEZÉRKARI ÉPÜLET:
Egy szakemberekből álló vizsgálóbizottság tagjai a Vezérkarról szóló lex specialis kapcsán számos alkotmányellenességre hívták fel a figyelmet, különösen hangsúlyozva a visszaható hatályra vonatkozó rendelkezést, amely szerint „a Vezérkarnak soha nem is volt kulturális örökségi státusza”, így senki sem vonható felelősségre a védelem megszüntetéséért. A bizottság rámutatott, hogy ez teret nyit azok amnesztiájára, akik bűncselekményeket követtek el a védelem megszüntetése és dokumentumok meghamisítása során.
ĆACILEND:
Állítólag ma este megkezdődik a szerbiai képviselőház előtti sátortábor, az úgynevezett „Ćacilend” elbontása, s a helyén újévi falu épül, jelentette ki Aleksandar Vučić. A szerb államfő elmondta, hogy beszélgetett a sátortábor lakóival, akik értesítették, hogy figyelmességük és hálájuk jeleként megkezdik annak lebontását vasárnap este, ráadásul még a kerítésként használt fémvázakat is elhordják. Szerintem meg övéké lesz az újévi falu az egész új évben. Ezt hívják nesze-semmi-fogd meg jól-nak. És nem csak én gondolom így…
REM (Médiatanács):
Az Elektronikus Média Szabályozó Testületének Tanácsának (REM) négy tagja pénteken hivatalosan is benyújtotta lemondását. A Parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága pedig megválasztotta Bodzsoni Istvánt (VMSZ) és Sreten Jovanovićot az Elektronikus Média Szabályozó Testülete (REM) Tanácsába. Mindketten a kormánypártot támogatják.
Vučić szerint az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületről (REM) folytatott tárgyalások az EU-val megalázóak voltak, és Szerbia „ostobaságokba” egyezett bele, miközben „zavaros és értelmetlen érvelést” hallgatott. Véleménye szerint Szerbia csak értelmes tagokat választ a REM-be. Olyanokat, akik kiloccsantanák a tudósítók agyát, ha nem a kormánypárt álláspontját képviselik, mint Bodzsoni 2007-ben.
A Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) figyelmeztet arra, hogy forrásvédelem nélkül nem beszélhetünk szabad médiáról Uglješa Bokić újságíró rendőrségi kihallgatásával kapcsolatban, akit azért idézték be, hogy fedje fel az információ forrását.
A Belügyminisztérium végre majd 2 hónapi gondolkodás után őrizetbe vette J.P.-t, akit azzal gyanúsítanak, hogy november 2-án a szerb parlament előtt megtámadta Nataša Mijušković Insider televíziós újságírót. A gyanúsítottat 48 órára őrizetbe vették.
SZERBIA OLAJIPARI VÁLLALATA (NIS):
Három forgatókönyv Szerbia számára orosz gáz nélkül: Mi lehetséges és mi reális? Első három hónap: a tartalékok fogyasztása. A Bulgárián keresztül érkező gáz Szerbia éves fogyasztásának csupán 60 százalékát fedezhetné teljes kapacitással. Szerbiai Azerbajdzsánból is kaphat gázt, de nem elegendő az orosz készletek teljes pótlása. 3-6 hónap: mivel az előző forrásokból Szerbia nem jut elegendő gázhoz, a fogyasztás még keményebb racionalizálása válik szükségessé. Az ipar átáll a „dolgozz, amikor elérhető” üzemmódra, a fogyasztók egy része átáll az elektromos áramra (ami további hatással lesz az EPS-re csúcsidőszakokban), és növelni fogja az áramimportot a hidegfrontok idején. A harmadik forgatókönyv a következő hat-tizenkét hónapos időszakra vonatkozik, és Szerbiának el kell döntenie, hogy a gázhiány az új normális állapot, vagy stratégiai fordulatot kell-e tennie. Moszkva a NIS-en és a gázon keresztül zsarolja és figyelmezteti a szerb kormányt, hogy ne álljon az EU és az USA oldalára, mert az energiaszférában abszolút függ. A moszkvai hatóságok világossá tették, hogy Szerbiának választani kell a Nyugat és Oroszország között, ezért Oroszországot kell választania, ha gázt akar. Mind a MOL, mind az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalata, az ADNOC pályáznak a NIS orosz kézben lévő részvényeire. Úgy tűnik, Amerikának mindegy. Az viszont még kérdéses, hogy Moszkvának is mindegy-e, ugyanis a Gazprom számára fontos, hogy a NIS-t olyan vevőnek adja el, aki garantálja a vállalat visszaszolgáltatását, amikor a körülmények megváltoznak és a szankciókat feloldják. A többségi tulajdonosok nem látják Szerbiát potenciális vevőként, mert nem bíznak abban, hogy tőle könnyen visszakaphatnák a NIS-t, amikor eljön az ideje. A probléma azonban az, hogy addig is érvényben maradnak a NIS elleni szankciók, és nincs nyersolaj-ellátás. Más szóval: amennyiben nem érkezik engedély az importhoz és a finomító működéséhez, a tartalékokat kell felélni, és kérdéses, meddig tartanak ki. Az is kérdés, hogy a kőolajszármazékok importja képes-e gyorsan és zökkenőmentesen pótolni a NIS termelését.
Telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Megvitatták az energiabiztonság aktuális helyzetét, illetve a lépéseket, amelyeket tenni kell ennek a szférának a stabilizálása érdekében. Vučić közölte: hálás Magyarországnak és Orbán Viktornak, amiért „megbízható partnerek ezekben a nehéz időkben”.
Dragan Đilas, a Szabadság és Igazság Pártjának elnöke szerint Oroszország sem teljesítette a kötelezettségeit az államközi energiamegállapodásnak megfelelően, ugyanis nem építette meg a Déli Áramlat gázvezeték et, ami Szerbia területén haladna át, mert az Európai Unió nem engedélyezte a megépítését. Az oroszok azt válaszolták: „vis maior, ezt nem tudjuk befolyásolni”. Szerinte ez esetben is vis maior van, mert Amerika azt mondja, hogy a NIS, amelyben az oroszok a tulajdonosok, nem működhet tovább. Ezt viszont Szerbia nem tudja befolyásolni. Ha a vis maior az oroszokra vonatkozik, akkor Szerbiára is vonatkoznia kell, mondta Đilas.
Szlovákia meg készen áll egy atomerőmű építésére Szerbiában.
KATONASÁG, RENDŐRSÉG, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS:
Az Újvidéki Felsőbíróság előzetes bírói tanácsa december 24-én felfüggesztette a büntetőeljárást Jelena Tanasković, Goran Vesić (korábban építésügyi és közlekedési miniszter), Anita Dimoski, Milan Spremić, Marina Gavrilović és Dejan Todorović ellen a székvárosi előtető ügyben. Az Újvidéki Főügyészség a döntést követően közleményt adott ki, és bejelentette fellebbezési szándékát.
