Vajdaságban is megmozdult valami
A nép tiltakozását nem lehet erőszakkal elfojtani.
Silom se protest naroda ne može ugušiti.
Milan St. Protić
A bácskossuthfalvi TISZA Sziget alapító tagjai (Fotó: VMP)
A vajdasági magyar közélet fordulóponthoz érkezett. Két, egymástól független, de hasonló értékeket képviselő kezdeményezés is megjelent a nyilvánosságban. Ez nem puszta szervezeti változás, hanem annak jele, hogy a közösségben új igény fogalmazódik meg.
2025. június 25-én Újvidéken megalakult a Vajdasági Magyar Plénum (VMP), amely független, nonprofit, pártoktól szervezetileg elkülönülő civil közösségként határozza meg magát, amelyet július 3-án már be is jegyeztek. (https://vmplenum.rs/) .
December 14-én Horgoson létrejött az első vajdasági TISZA Sziget, majd 2026. február 14-én megalakult a bácskossuthfalvi TISZA Sziget is.
A kezdeményezések azonos igénnyel jelentek meg: közösségi önszerveződést és társadalmi változást sürgetnek.
Az elmúlt években a közéletet nagyrészt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai dominanciája, a médiaviszonyok beszűkülése, a nyilvános viták hiánya, valamint a közösség folyamatos demográfiai fogyása és a jövőkép bizonytalansága jellemezte.
Az újvidéki Árgus kisebbségi jogvédő civil szervezet 2018. március 22-i megszűnése óta Vajdaságban nem működött olyan magyar jogvédő szervezet, amely intézményesen és következetesen figyelemmel kísérte volna az őshonos magyar közösség jogainak érvényesülését.
A kérdés ma már nem csupán az, ki képviseli a közösséget, hanem az is: milyen jövőképet kínál.
Ebben a közegben jelentek meg a TISZA Szigetek. (A Tisztelet és Szabadság Párt – TISZA magyarországi jobbközép párt, amelynek elnöke Magyar Péter.) A horgosi és a bácskossuthfalvi alakuló ülésen részt vett Gajda Attila[5] is, a párt Csongrád-Csanád vármegye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje.
Gajda a TISZA közösségi felületén úgy fogalmazott: Magyarországon és Szerbiában is „a cél közös: rendszert kell váltani”. Szavai túlmutatnak a kampányretorikán. A TISZA Szigetet nem pusztán politikai mozgósítási eszközként, hanem közösségi térként határozta meg: olyan fórumként, ahol lehet beszélni a valóságról, ahol nem tabutéma a félelem, az elvándorlás vagy a kiszolgáltatottság, és ahol visszaszerezhető az önbecsülés.
A TISZA – fogalmazott – tisztességet és szabadságot jelent. Ez a két szó nem hangzatos jelszó, hanem hiányállapot leírása. Vajdaságban sokan érzik úgy, hogy e kettőből egyre nagyobb hiány van.
Mindkét eseményen jelen voltak a VMP vezetői is: Horgoson Surányi Zoltán elnök, Bácskossuthfalván dr. Cservenák Péter alelnök.
A VMP közlése szerint az április 12-i magyarországi országgyűlési választások tükrében különösen fontos a TISZA Szigetek mozgalmának erősödése, mert ezek a fórumok a polgári részvétel terepei lehetnek – hasonlóan a szerbiai városokban egyre gyakoribb polgári gyűlésekhez (zborokhoz).
A TISZA Szigetek működési modellje önszerveződő, sejtszerű hálózat: kisebb közösségek, személyes kapcsolatok, helyi ügyek. Nem hierarchikus parancsuralomra, hanem aktivitásra és felelősségvállalásra épül. Ez a modell ellentéte annak a politikai kultúrának, amely a lojalitást jutalmazza, a kritikát pedig marginalizálja.
A kérdés tehát nem csupán szervezeti: közösségként akarunk működni, vagy alattvalóként alkalmazkodni?
A VMP és a TISZA Szigetek létrejötte egyben válasz a Szerbiában tapasztalható politikai és társadalmi feszültségekre is. Az egyetemisták jogállamiságot és igazságosságot követelő megmozdulásai új erkölcsi dimenziót nyitottak a közéletben. A követelések – jogállamiság, átláthatóság, fenntartható fejlődés, médiaszabadság, valamint a munkavállalói, emberi és kisebbségi jogok védelme – nem ideológiai szélsőségek, hanem egy demokratikus társadalom alapkövetelményei.
A vajdasági magyar közösség számára a kérdés különösen éles: képes-e saját sorsának aktív alakítójává válni, vagy tovább sodródik a politikai kiszolgáltatottság és a demográfiai apadás irányába egy nyakig korrupt országban? Kisebbségi helyzetben a jogállamiság nem elvont eszme, hanem létkérdés.
A következő időszak kulcskérdése az összefogás. Újabb vajdasági TISZA Szigetek megalakulása, a különböző ellenzéki kezdeményezések együttműködése és a közösségi részvétel erősödése nélkül aligha képzelhető el érdemi változás. A szervezők mindazok jelentkezését várják, akik fontosnak tartják a helyi közélet alakítását, és készek felelősséget vállalni a közösség jövőjéért. A kezdeményezéseket a https://vmplenum.rs/tagosodas/, illetve a https://www.facebook.com/imH7bro oldalon lehet jelezni.
Az április 12-i magyarországi választás kimenetele meghatározó lehet a teljes Kárpát-medencei politikai tér számára. Ugyanakkor a szerbiai demokratikus változásokban való részvétel is elkerülhetetlen. A vajdasági magyarok számára nem közömbös, milyen irányt vesznek ezek a folyamatok. Fontos kemelni: a Tisza Párt nem veszi vissza a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroktól, és nem szünteti be a támogatásokat. A legolcsóbb dolog álhírekkel kampányolni.
A közösségi passzivitás a változatlanságot konzerválja. A félelem fenntartja a fennállót. A csend a status quo legbiztosabb szövetségese.
A történelem azt mutatja: a félelem konzervál, a bátorság változást hoz. A közösségi letargia nem sors, hanem állapot – és az állapot megváltoztatható.
Aki szabadabb, igazságosabb társadalomban kíván élni, annak ezt nyilvánosan ki is kell mondania. Nem elég magánbeszélgetésekben egyetérteni, nem elég csendben elégedetlennek lenni. A közösségi jövő mindig nyilvános cselekvés eredménye.
Az őshonos vajdasági magyar közösség történelme a megmaradásért folytatott küzdelmekkel teli. Ha méltók akarunk lenni elődeinkhez, akkor ma nem a hallgatás, nem a belenyugvás, hanem a bátor megszólalás és a rendszerváltó tevékenység erkölcsi kötelesség.
„Ne féljetek!”
Bozóki Antal