Német Klaudió – a VMSZ-es szégyen védelmének kísérlete
A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk.
Lucius Cornelius Balbus
Vojislav Šešelj, Ivica Dačić, Pásztor Bálint és Aleksandar Vučić (Fotó: Vanger László)
A mesterséges intelligenciával készült fotó – amelyen a Szerb Radikális Párt (SRS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetői láthatók vidám, baráti ölelkezésben – először Vanger László közösségi oldalán jelent meg A kúlai nagy család címmel.
Bár a kép illusztráció, politikai üzenete egyértelmű: a négy párt a március 29-i kúlai helyhatósági választásokon közös listán indul Vučić – Kúla, a mi családunk néven. A kép mint vizuális szimbólum sokak szerint pontosan fejezi ki az adott pártok közötti politikai együttműködés lényegét és a közösségi médiában széles körben elterjedt.
Kúlán a VMSZ már nyolc éve koalícióban gyakorolja a hatalmat a Szerb Haladó Párttal (SNS). Valka Károly (1954, Kúla), a VMSZ kúlai körzeti szervezetének elnöke és a község (nyugdíjkorhatárt betöltött) alpolgármestere a hétvégi Magyar Szóban közölt Közös listán a folytatásért című választási propaganda interjúban elmondta: „A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége és tanácsa is úgy döntött, hogy közös listán indulunk a haladókkal”. Azt azonban nem említette, hogy ezen a listán nemcsak az SNS, hanem az SRS és az SPS is szerepel, vagyis a Szerb Radikális Párt is a partnerek között van.
Valka indoklása szerint az elmúlt négy év együttműködése „korrekt” volt, különösen a magyar kulturális rendezvények támogatása terén. A VMSZ célja, hogy legalább két képviselője bejusson a 37 tagú képviselő-testületbe – amennyi az elmúlt időszakban is volt.
Felmerül azonban a kérdés: milyen támogatottságot élvez a VMSZ, ha önálló listával nem képes két mandátumot se szerezni? Milyen érdemi befolyást gyakorolhat két képviselő egy olyan testületben, ahol a többség már eleve biztosított a koalíciós partner számára? A dilemma politikai természetű: önálló lista és kockázatvállalás, vagy biztos, de korlátozott jelenlét a hatalmi struktúrában.
A VMSZ vezetősége úgy döntött, továbbra is kitart a radikálisból haladóvá vedlett Aleksandar Vučić politikailag már halott rendszere és a Šešelj-féle radikális párttal való közös fellépés mellett, amely a kilencvenes években szendvicset kínált a magyaroknak, hogy Magyarországra távozzanak.
A fotóra nem maga Pásztor Bálint reagált, hanem személyi titkára, Német Klaudió, aki közösségi oldalán, majd a Magyar Szóban is publikált írásában „hamis fotóval történő kampányolásról” írt éles, bíráló hangon. Állítása szerint a kép valóságként való beállítása félrevezető, célja, hogy „érzelmet gyártson: dühöt, szégyent, gúnyt”.
– Ha választani kell aközött, hogy Kúlán az önálló lista miatt a VMSZ kockáztassa azt, hogy nem lesz magyar érdekképviselet, vagy legyen magyar hang a döntéshozatalban, dr. Pásztor Bálintnak egyértelmű a választása – írja Német a főnöke nevében.
Értelmetlen magyarázat: milyen súlya van a VMSZ „legalább két képviselőjének” egy testületben, ahol a 37 képviselő közül 19 a haladóké? Azonkívül a megfogalmazás elárulja, hogy Pásztor Bálint egyedül hozta meg a döntést, VMSZ így működik, tökéletes az önkényuralom.
A mesterséges intelligencia által kreált fotó nem dokumentumként szerepel, hanem politikai metaforaként, amely rátapint a lényegre, mint egy karikatúra. Képileg tükrözi a valós helyzetet, amit a VMSZ igyekszik eltussolni.
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) külön közleményben válaszolt Német írására, vitatva érveit, és azt állítva, hogy a VMSZ parlamenti és önkormányzati szerepvállalása nem eredményez érdemi kisebbségi érdekképviseletet. A Prosperitati Alapítvány forráselosztásával és az elvándorlás kérdésével kapcsolatban is súlyos kritikákat fogalmaztak meg.
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választásokon „a kúlai magyarság jövője a tét”.
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a VMSZ jelenlegi politikája már nem a vajdasági magyarság jogairól és megmaradásáról szól. A párt vezetése olyan hatalmi szövetségbe vitte közösségünket, amelyben együttműködik a Szerb Radikális Párt és annak szellemi örököseként számontartott Szerb Haladó Párt politikai erőivel. Ez a szövetség nem a mi érdekeinket szolgálja, hanem egy idegen, nacionalista, antidemokratikus és autoriter ideológia hatalmát erősíti – írja a VMDK.
Német Klaudió (Topolya, 1998. július 21.) történészként vált ismertté, miután 2017. február 17-én bemutatták a Topolyai Múzeumban a Makacs moroviciak című helytörténeti kiadványát, majd 2021-ben A rebellis Csubela Ferenc – A politikus kisebbségi jogvédelme és magyar víziója a széteső Jugoszláviában című kötetét.
2025. február 1-jétől a topolyai községi múzeumban dolgozott, majd 2025. május 5-én Pásztor Bálint személyi titkára lett. A VMSZ párttá alakulásának 30. évfordulójára készülő Megrendelt VMSZ történelem című kiadványnak is társszerzője lett, de a könyv a mai napig nem jelent meg.
– Érdekelt a politika, de komolyabban tavaly kezdtem el vele foglalkozni. Az első lépéseket akkor tettem meg, amikor a VMSZ – akkor még megbízott – elnöke felkeresett, és hasonlót szeretett volna a VMSZ 30 éves múltjáról a Csubela-könyvhöz. Csubela útját fogom járni, és elsősorban közösségünk érdekében, legfőképpen a moravicaiak érdekében fogok politizálni – nyilatkozta a fiatal történész Magyar Szónak.
Azzal, hogy Pásztor Bálint szolgálatába szegődött, Német Klaudió elvesztette történészi hitelességét és egy téves politika kiszolgálója lett. Önmagát is elárulta. Csubela Frenc, a VMSZ első elnöke soha nem lépett volna szövetségre a radikálisokkal, haladókkal és Milošević követőivel, nem árulta volna el a magyar közösség érdekeit.
Német írásából kiderül, hogy a VMSZ politikai vezetése továbbra is kitart a téves pásztori elképzelés mellett, miszerint „ott kell lenni, ahol a döntések születnek” – mindenáron. Írása nem más, mint a VMSZ-es szégyen védelmének kísérlete. Okosabban tette volna, ha hallgat, sunyít, mint a főnöke.
A VMP és a VMDK szerint Kúlán valószínűleg nem a magyarság érdekeinek képviselete, hanem a fotelok megőrzése a cél két személy számára.
Nem a kép a botrányos. A kép csak egyértelművé, láthatóvá tette a botrányt, ami a VMSZ döntése. „A kúlai nagy család” fotó csupán lecsupaszította a valóságot, a politikai stratégiát: a magyarok közös listán vannak a haladókkal, a radikálisokkal és a Milošević-korszak örököseivel. Vitázni arról kell: mit ér az érdekképviselet, ha önmeghasonlást, önfeladást jelent?
A kúlai választás túlmutat önmagán: arról szól, hogy a vajdasági magyar közösség eljutott az önmegsemmisítés szélére, a VMSZ-es kompromisszum nem érdekvédelmet jelent, hanem annak elárulását pénz és állás fejében. A hamisítás a VMSZ-ben zajlik, méghozzá régóta.
A kúlai magyar szavazók, ha változást akarnak, ne „A kúlai nagy család”-ra szavazzanak, erre a szerb nacionalista koalícióra, hanem az egyetemisták listájára (Kúlai fiatalok – Mladi Kula)!
Bozóki Antal