34 évvel ezelőtt, 1992-ben ezekben a napokban kezdték el a katonai behívók kézbesítését Ómoravicán (Bácskossuthfalván), ami az előző évi zentai események utáni első nagy háborúellenes megmozdulásba torkollott. Ezt követően az oromhegyesi lányok és asszonyok májusban megszervezték a Zitzer Clubban a legnagyobb méretű tiltakozást. Ugyanekkor következett be az akkori VMDK lepaktálása a háború szerb urával! Ezek az események vezettek oda, hogy két évvel később Csubela Ferenccel és dr. Hódi Sándorral együtt kezdeményeztük a Vajdasági Magyar Szövetség létrehozását. Talán pont ezért akár úgy is lehetne mondani Petőfi szavai szögediesítésével: Több mint tíz évvel ezelőtt „sehonnai bitang embörök” elkezdték meggyalázni e két legismertebb történelmi tettet, hiszen a vége az lett, hogy „összefeküdtek” a háború akkori uraival és azok örököseivel, így a párt nevét (de a legfájóbb: a tevékenységét) a Vajdasági Magyarok Szégyenére módosították.
Tudom, még az is lehet, önnön létezésük bizonygatására az idén júniusban még arra is rávetemednek, hogy képmutató módon „örömünnepet” tartsanak.
Nem kérek mást, emlékezzünk!
