A Vajdasági Magyar Újrakezdés lehet a megoldás
„A haladók (és a VMSZ – B. A.) mindenkinek bizonyították, hogy
mindenki lehet valaki, ha beleegyezik, hogy senki legyen.” (Facebook)
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában nyilatkozott április 21-én a párt elnökségi és tanácsüléséről. A műsor állandó megszólalási lehetőséget biztosít számára, miközben a rádió működésére a párt közvetett befolyása érzékelhető.
A nyilatkozatban kijelentette: ha a párt vezetősége úgy ítéli meg, hogy hibázott a kampányban, vagy rossz irányba vezette a szervezetet, akkor kész lemondani, és más pozícióból tovább szolgálni a pártot[1].
Ez azonban azt jelenti, hogy lemondását nem ajánlotta fel önként, hanem annak felelősségét ismét a testületekre hárította. A korábbi, Stabil alapok, új lehetőségek című Facebook-bejegyzésében[2] még csak utalást sem tett a távozás lehetőségére.
A rádiós megszólalásból az következik, hogy a párt vezető szervei:
– továbbra is bizalmat szavaztak az elnöknek, a választási kudarc és a közösségre nézve káros politika ellenére;
– nem kívánják felülvizsgálni a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciót;
– nem hajlandók megtagadni korábbi szövetségeseiket;
– a Pásztor István Alapítvány működésével kapcsolatos kritikát pedig figyelembe sem vették.
Mindez arra utal, hogy a VMSZ vezetősége sem politikai, sem erkölcsi felelősséget nem vállalnak a kialakult helyzetért.
Ha ezeket az álláspontokat összefüggésbe hozzuk azzal, hogy Orbán Viktor sem mondott le a Fidesz éléről, hanem annak „újraszervezésére készül”[3], akkor elképzelhető, hogy a VMSZ továbbra is Orbán Viktor és Aleksandar Vučić ugyancsak bukásra álló elnök szekerét fogja tolni a rendszerváltás megakadályozásának útján.
Nem meglepő, hogy a párt testületei[4] nem szólították fel lemondásra az elnököt. Az elnökség és a tanács túlnyomó többségét olyan személyek alkotják, akik még néhai édesapja, Pásztor István idején kerültek pozícióba, és politikai felemelkedésüket a családnak köszönhetik.
A VMSZ belső rendszere hosszú ideje nem a teljesítményre, hanem a lojalitásra épül. Ezért aligha várható el ugyanettől a struktúrától, hogy valódi önvizsgálatot tartson, vagy leváltsa saját vezetőjét.
Pásztor Bálint a nehezebb és a számára fájdalmasabb utat választotta: nem önként távozik, hanem vélhetően a társadalmi nyomás és a szerbiai politikai változások következtében kényszerül majd visszavonulni.
A vajdasági magyar közösség demográfiai, politikai és intézményi hanyatlásáért viselt felelősség kérdése sem kerülhető meg örökké. Egyre nyilvánvalóbb: előbb vagy utóbb mennie kell.
Magyar Péter április 21-én fogadta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét[5]. A találkozó után hangsúlyozta: a múlt vitáit le kell zárni, és a jövőben a határon túli magyar közösségek támogatásának átlátható, elszámoltatható rendszerére van szükség.
Ez fontos jelzés a Vajdaság számára is. A közpénzek felhasználását, a támogatások útját, valamint a pártközeli alapítványok és szervezetek működését át kell világítani.
A vajdasági magyar polgárok az új magyar kormánytól joggal várhatják el, hogy:
– megszűnjön az egypárti támogatási rendszer;
– valódi politikai és médiapluralizmus jöjjön létre;
– a Magyar Nemzeti Tanács választásain többpárti verseny alakuljon ki;
– a közpénzek elosztása átlátható legyen, és
– megszűnjenek a klientúraépítő támogatások[6].
A Vajdasági Magyar Újrakezdés nevű nemzeti tanács választási szövetség megalakulása reményt adhat arra, hogy a vajdasági magyar közélet kilépjen a hosszú évek óta tartó politikai bénultságból.
Új szereplőkre, új erkölcsi mércére, új politikai kultúrára van szükség. A közösség jövőjét nem lehet tovább egy bukott politikához és rendszerhez kötni.
Pásztor Bálintnak távoznia kell. A vajdasági magyarságnak pedig új nemzetpolitikát kell kiépítenie.