Felelősséghárítás, sumákolás és látszatnyitás
Ahol a megfélemlítés az úr, ott az emberek hallgatnak.
Natkai Andrea
Fremond Árpád (válasz)levele (Facebook)
A TISZA Párt április 12-i választási győzelme lassan kezdi éreztetni hatását Vajdaságban is. Látványos eredményei ugyan még nincsenek, de valami mégis elindult. A sajtóban is.
Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök április 24-én, a Pásztor Bálinttal folytatott találkozója után a közösségi médiában azt írta: „Nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
Ez egyúttal a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított médiumok működésének nyilvános bírálata is volt.
A VMSZ-ben is érzékelhették, hogy a magyarországi politikai fordulat után nem mehet tovább minden a régi kerékvágásban.
A Magyar Szó április 19-én online (majd másnap a nyomatott kiadásban) beszámolt, hogy két nappal korábban Zentán Vajdasági Magyar Újrakezdés elnevezéssel alakult szervezet, amely aktíván kíván részt venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában.
A lap április 23-án közölte, hogy a Pannon TV-ben április 27-étől új közéleti műsor indul Közbeszéd címmel (a Közügyek helyett).
– Az új adás célja, hogy tágabb teret biztosítson a megszólalóknak. A szakértők és a politikai szereplők így részletesebben beszélhetnek az aktuális témákról, és több nézőpont is megjelenhet a beszélgetésekben – írta a lap.
Valóban elegendő lenne egy műsorcím cseréje ahhoz, hogy a vajdasági magyar közéletben megvalósuljon a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás?
Miközben a cím változik, a rendszer ugyanaz marad. A műsorvezető ugyanaz, a szerkesztői gyakorlat ugyanaz, a politikai befolyás pedig továbbra is érzékelhető. Pásztor Bálint továbbra is állandó szereplője a Pannon RTV-hez tartozó Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorának. Bodzsoni István, a televízió korábbi igazgatója – akit a VMSZ által irányított MNT ajánlott a REM Tanácsába – a nyilvános bírálatok ellenére továbbra is a testület tagja szeretne maradni.
Április 27-én a Vajdasági Rádió és Televízió kettes csatornáján nyolc év után ismét élő politikai vitaműsort láthatott a vajdasági magyar közönség.
A Napjaink című műsor vendége Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) vezetője volt. A beszélgetés középpontjában a magyarországi választások utáni politikai helyzet állt.
A VMSZ politikai ellenfelének számító VMP vezetője most először kapott lehetőséget arra, hogy élő adásban részletesebben ismertesse álláspontját.
A műsorban Pásztor Bálint többször is kijelentette, hogy a VMSZ kész tárgyalni mindenkivel, így a Vajdasági Magyar Plénummal, a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel, valamint a civil szféra és az értelmiség képviselőivel is.
Surányi Zoltán ugyanakkor az együttműködés feltételeként a Szerb Haladó Párttal kötött koalíció felmondását és a sajtó felszabadítását említette.
Más vélemények szerint azonban minden együttműködés előtt szükség lenne a VMSZ eddigi politikájának értékelésére, a felelősség megállapítására és a szükséges személycserékre is.
A politikai vitaműsorok hosszú hiánya megmutatkozott az adás színvonalán is. A műsorvezető láthatóan nem tudta megfelelően kézben tartani a beszélgetést, és több alkalommal részrehajlónak tűnt Pásztor Bálint irányába. A VMSZ elnöke hosszabb monológokat tarthatott, míg Surányi Zoltánt a műsorvezető többször félbeszakította.
A Magyar Szó a vitaműsorról meglepően részletes tudósításban számolt be Létezik-e konszenzuskészség? címmel.
Az egyetlen magyar nyelvű napilap április 28-án – hosszú idő után – közölte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményét Ne csak a magyarországi politikára vonatkozzon a média és a közélet megtisztulása! címmel. Először jelenhetett meg ellenzéki álláspont a lapban, egyelőre közlemény formájában.
A VMDK szerint: „Évek óta hangoztatjuk: a vajdasági tájékoztatás tarthatatlan állapotba került. A közpénzből fenntartott médiumok az elmúlt évtizedben a VMSZ és a velük koalícióban lévő szerb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) szócsövévé silányultak.”
A Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) választási koalíció április 29-én levélben fordult Fremond Árpádhoz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez. A koalíció kérte, hogy az MNT sürgősen vizsgálja felül az általa alapított magyar nyelvű médiumok működését a közelgő MNT-választások előtt.
A VMÚ szerint a választások hitelessége elválaszthatatlan a hiteles, sokoldalú és pártatlan tájékoztatástól. Ez különösen vonatkozik az MNT által alapított médiumokra: a Magyar Szóra, a Hét Napra és a Pannon RTV-re.
A koalíció kezdeményezte, hogy az MNT értékelje a médiumok szerkesztői gyakorlatát, és biztosítsa a kampányidőszakban a pártatlan tájékoztatás feltételeit.
A Magyar Szó a VMÚ közleményét csak május 5-én közölte. Ugyanekkor számolt be arról is, hogy a Vajdasági Magyar Plénum együttműködési nyilatkozatot írt alá a Zöld–Baloldali Fronttal.
Pásztor Bálint május 5-én a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában arról beszélt, hogy Magyar Péter azt mondta neki: „az ellenzéket be kell engedni a sajtóba”.
Pásztor szerint ő erre azt válaszolta, hogy a VMSZ „nem szokott szerkesztéspolitikával foglalkozni”[15], ugyanakkor hozzátette: beszélt az MNT elnökével, Fremond Árpáddal, aki pedig egyeztetett az MNT-alapítású médiumokkal.
Ez a kijelentés önmagában is sokatmondó. A politikai vezetők egyeztetnek a médiumokkal, majd az ellenzéki közlemények megjelennek. Ez aligha nevezhető független szerkesztői gyakorlatnak. Ez nem jelent sajtószabadságot!
Fremond Árpád május 6-án válaszolt a VMÚ kezdeményezésére. Elutasította a javaslatot, hogy az MNT ülésén érdemben vizsgálják meg az alapított médiumok szerkesztői gyakorlatát, illetve hogy ideiglenes vezetői megoldásokkal biztosítsák a pártatlan tájékoztatást. Arra hivatkozott, hogy „a törvény értelmében ez nem teljesíthető”.
Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét.
A nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény ugyanis közfelhatalmazást ad az MNT-nek arra, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, illetve önállóan döntsön a tájékoztatást érintő kérdésekben is, a közösség kollektív jogainak érvényesítése érdekében.
Ennek ellenére az MNT elnöke elutasította, hogy napirendre kerüljön az MNT által alapított médiumok működésének vizsgálata és a szükséges személyi változtatások kérdése.
A VMDK május 7-i közleménye szerint a Pásztor Bálint és Fremond Árpád nevével fémjelzett „nyitás” mindössze néhány napig tartott. Ez abból állt, hogy az MNT elnöke odaszólt a szerkesztőségeknek, hogy „az elkövetkező időben legyenek még nyitottabbak”.
„A VMDK legutóbbi közleményei elé ismét falat húztak. A szerkesztőségek nem adtak teret a kritikai hangoknak. Hiába a mézesmázos ígéretek, a valóság nem változott: az MNT-alapítású média továbbra is a VMSZ pártérdekeit szolgálja”.
A közlemény szerint a Vajdasági Magyar Újrakezdés vagy a Plénum alkalmi említése csupán díszlet, miközben a valódi politikai és közéleti viták továbbra sem kapnak teret. A látszatnyitás véget ért, a cenzúra maradt.
Az MNT alapítású vajdasági magyar médiumokból az elmúlt 16 évben a kritikus hangokat, a VMSZ-t és az MNT-t bíráló ellenzéki véleményeket kitiltották. Az MNT politikai beavatkozása nélkül az ellenzéki vélemények sem szorultak volna ki szinte teljesen a vajdasági magyar közmédiából.
Az MNT által alapított médiumok a Fidesz és a VMSZ propagandaeszközeivé váltak – a meghatározó a Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottsága tájékoztatással megbízott tagja által megfogalmazott „hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást” volt.
A tájékoztatás jelenlegi állapotáért egyértelműen az MNT, illetve annak az elnöke és tájékoztatási biztosa a felelős!
Nyilvánvaló, hogy az MNT-alapítású médiumok működése nem a közösségi pluralizmust és a hiteles tájékoztatást szolgálja.
A politikai irányítás továbbra is közvetlen egyeztetéseken keresztül történik. A „parancsnoki láncolat” egyértelmű: Pásztor odaszól Fremondnak, Fremond (vagy Kabók) „megkéri őket”, hogy mit, illetve miről írjanak, miről és hogyan ne írjanak.
Az is világos, hogy Fremond Árpád – annak ellenére, hogy erre törvényi lehetősége és felelőssége is lenne – nem hajlandó érdemi változtatásokra a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás érdekében.
A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint valódi változás.
Amíg ugyanaz a politikai kör irányítja a médiumokat, ugyanazokkal a főszerkesztőkkel és ugyanazzal a szerkesztői gyakorlattal, addig érdemi változásról nem lehet beszélni.
A vajdasági magyar közösségnek ezért magának kell megküzdenie a sajtószabadságért.
Nem felelősséghárításra, sumákolásra és látszatnyitásra, hanem valódi sajtószabadságra van szükség!