Felbomlott a Vajdasági Magyar Újrakezdés
„Jobb félútról visszatérni, mint rossz útra térni.”
„A hazugságnak rövid a lába.” (Magyar közmondások)
Szakadásra került sor a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) MNT-választási koalícióban. Ez derül ki a VMÚ és a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) 2026. május 26-án közzétett közleményeiből.
Rózsa Zsombor, Natkai Andrea és Sövény Ferenc a VMÚ elnöksége nevében kiadott közleményükben elhatárolódtak „Surányi Zoltán és dr. Csányi Erzsébet jelenlegi tevékenységétől”, amelyet károsnak tartanak a közösség megújulása szempontjából.
Állításuk indoklásában az szerepel, hogy „az elmúlt időszakban több alkalommal történtek olyan lépések, amelyek figyelmen kívül hagyták a közösség és a társszervezetek véleményét, valamint a civil értelmiségi szereplők álláspontját”. A közleményből azonban nem derül ki, pontosan mely lépésekre utalnak.
Különösen kifogásolták, hogy a Vajdasági Magyar Újrakezdés nevében olyan kampányprogram került nyilvánosságra, amely szerintük nem képezte a közösség által közösen kialakított politikai irányvonal részét, és nem ment át a szükséges belső egyeztetéseken.
Ez az állítás azonban szintén nem felel meg a tényeknek: a Vajdasági Magyar Plénum nem a VMÚ közös MNT-választási programját, hanem saját programtervezetét hozta nyilvánosságra Vajdasági Magyar Plénum – Újrakezdés: 12 pont az újrakezdésért címmel.
A VMP röviddel később kiadott közleményében élesen reagált a történtekre. Ebben hangsúlyozta, hogy az Újrakezdés kezdeményezést maga a VMP indította el, mégpedig azon erkölcsi minimum alapján, amely szerint a rendszerváltó törekvésekben olyan személyek részvételére számít, akik nem tagjai a jelenlegi elnyomó politikai rendszernek.
Amikor Rózsa Zsombort a VMÚ Koordinációs Bizottságának elnökévé választották, nem volt ismert, hogy néhány nappal korábban még a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja volt. Erről tájékoztatni kellett volna a tagságot és az alapítókat – áll a közleményben.
A politikai szakításnak – amelyet a VMP puccsként értékelt – azonban előzményei voltak.
A Vajdasági Magyar Plénum még 2025 tavaszán, a szerbiai egyetemista tiltakozások nyomán kibontakozó társadalmi változások hatására alakult meg. Független, nonprofit és pártokon kívüli civil szervezetként határozta meg önmagát.
Az Árgus Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület 2018. évi megszűnése után a VMP lett az egyetlen olyan vajdasági magyar civil szervezet, amely nyíltan felvállalta a közösség tényleges, kompromisszumok nélküli érdekvédelmének ügyét. A szervezet céljait a Küldetésnyilatkozat, a Platform és az Etikai minimum című dokumentum (vmplenum.rs) fogalmazta meg. Ezek közé tartozik többek között az egyetemista követelések támogatása, a nemzeti érdekvédelem, az emberi és kisebbségi jogok következetes érvényesítése, a médiaszabadság, a tisztességes választások, a független igazságszolgáltatás és a korrupció elleni fellépés.
A dokumentum világosan kimondja azt is, hogy a VMP tagja nem lehet olyan személy, aki tagja „a mai elnyomó rendszerben hatalmon lévő pártoknak”. E pártok közé tartozik a VMSZ is.
A VMP már 2025 októberében platformjavaslatot dolgozott ki a vajdasági magyar közösség parlamenti képviseletére és jogainak érvényesítésére. Később döntés született arról is, hogy az idei MNT-választásokon részt vesznek, valamint kiválasztották az „Újrakezdés” elnevezést.
Az egységes ellenzéki fellépés érdekében a VMP kezdeményezte a Vajdasági Magyar Újrakezdés MNT-választási koalíció létrehozását, amelyre végül 2026. április 18-án Zentán került sor. Az alapítók között a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok képviselői voltak jelen.
Az alakuló ülésen elfogadott zárónyilatkozat egyértelmű politikai üzenetet fogalmazott meg. Követelte a vajdasági magyar médiumok függetlenségének biztosítását, a kulturális és oktatási intézmények depolitizálását, valamint a VMSZ vezetőségének felelősségvállalását az elmúlt közel két évtized téves és káros politikájáért.
A VMÚ létrehozta a Koordinációs Bizottságát is, amelynek elnöke Rózsa Zsombor lett, a marketingfeladatokkal Sövény Ferencet bízták meg, a vezetőség tagja lett Natkai Andrea is.
A VMP részéről engem is felkértek, hogy vegyek részt a bizottság munkájában, amit elfogadtam és az MNT-választási program kidolgozásában is részt vállaltam.
A dokumentum elkészült, és a Koordinációs Bizottság a május 5-i ülésén – bizonyos módosításokkal – el is fogadta.
Jellemző, hogy az ülésen Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea részéről a programmal kapcsolatban semmilyen lényeges észrevétel vagy alternatív javaslat nem hangzott el.
Pásztor Bálintot – a VMÚ Koordinációs Bizottság ülésének napján – a Szabadkai Magyar Rádió Napindítójában kérdezték a Surányi Zoltánnal április 27-én megvalósult televíziós vitáról is. Pásztor ezzel összefüggésben elmondta: „Az elmúlt napokban sikerült megfejtenem, hogy a Vajdasági Magyar Újrakezdés egy választási lista lesz, ennek a koordinátora Rózsa Zsombor, aki tíz nappal ezelőttig a VMSZ tagja volt, együttműködött az MNT-vel, az eseményeit is támogatta az MNT. Most ő ellenzékiként pozicionálja magát”…
Rózsa Zsombor azonban május 12-én levélben – miután a program javított szövegét már megküldték a tagoknak – arról értesítette a bizottság tagjait, hogy a dokumentum hangvétele szerinte helyenként túlzottan harcias, valamint több ponton túlmutat a Magyar Nemzeti Tanács tényleges hatáskörén. Azt javasolta, hogy a program közvitára bocsátását halasszák el legalább tíz nappal.
Ez a lépés lényegében megakasztotta a program nyilvánosságra hozatalát és a közvita elindítását.
Rózsa levelét követő napon, május 13-án, levélben értesítettem a Koordinációs Bizottságot, hogy hozzáállását az addigi munkához következetlenségnek, inkorrekt dolognak, komolytalannak tartom.
– A kampányprogram elkészült és közvitára kellett volna bocsátani. Ennek lefolytatása után lehetett volna azt javítani, bővíteni és – szükség szerint – akár újat írni. Rózsa Zsombor ezt most aláaknázta. Tagságomat a Koordinációs Bizottságban – ellehetetlenültnek látom, ezért arról a mai nappal lemondok, a testület további munkájában nem kívánok részt venni. Elvi okokból nem kívánok olyan testület tagja lenni, amelyiknek az elnöke úgyszólván tegnap még a VMSZ tagja volt. Erről értesíteni kellett volna a tagságot a testület megalakulásakor – írtam.
Nem sokkal később Surányi Zoltán, a VMP elnöke is kilépett a Koordinációs Bizottságból.
Az ellentétek ezt követően tovább mélyültek, végül pedig a május 26-i kölcsönös közleményekben csúcsosodtak ki.
Rózsa Zsombor időközben elkészített ugyan egy 16 pontos programtervezetet Egy szabadabb, igazságosabb és erősebb vajdasági magyar közösségért címmel[15]. Ez azonban több ponton kidolgozatlan, és jelentős részben a korábbi programtervezet elemeire épül.
Ismereteim szerint sem elfogadásra, sem nyilvános vitára nem került.
Eközben a VMP – az idő múlása, a huzavona és az akadályozás miatt – a Koordinációs Bizottságban elfogadott szöveget saját programtervezeteként tette közzé közvitára.
A Felhívás közvitára a Vajdasági Magyar Plénum programtervezetéről itt olvasható:
https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/.
Nem állja meg tehát a helyét az az állítás sem, hogy a program a VMÚ hivatalos álláspontjaként került volna nyilvánosságra.
Mindenkinek jogában áll civil szervezetet alapítani saját ötlete, szellemi potenciálja és saját tagtoborzó munkája alapján. Jogában áll közéleti szerepet is vállalni. A közösségnek azonban joga van tudni azt is, milyen értékek, milyen politikai előzmények és milyen következetesség áll az egyes kezdeményezések mögött.
Pressburger Csaba például bejelentette a Malter, a Vajdasági Alternatív Fórum civil szervezet megalakulását, amelynek „nem célja a VMSZ legyőzése”.
A vajdasági magyar közéletben az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája éppen a bizalom hiánya, a politikai következetlenség és az elvi álláspontok gyors feladása volt.
Különösen csalódást keltő Sövény Ferenc szerepvállalása is, hiszen 2022. december 6-án felfüggesztette a Magyar Mozgalom tevékenységét, most pedig, a TISZA Párt győzelme nyomán hirtelen aktív politikai szerepet vállalt, és Rózsa Zsombor politikai menedzsereként olyan politikai irány vezetőjévé vált, amely több alapvető kérdésben eltávolodott az eredeti ellenzéki újrakezdési elvektől és a VMP egyéves eredményeinek kisajátítására, eltulajdonítására épül.
Kire jelent veszélyt a Vajdasági Magyar Plénum? Azokra, akik a jelenlegi társadalmi viszonyok megőrzésében és a VMSZ hatalmának fenntartásában érdekeltek, külön Fremond Árpádra, aki bejelentette, „mindenképpen” még egy MNT elnöki mandátumot „szeretne vállalni”. Az ő érdekük a VMP és vezetősége lejáratása, megfélemlítése még mielőtt szélesebb támogatást szerezne.
A hitelét vesztett, tegnap még VMSZ-es Rózsa Zsombor mögött is – aki a rendszer minden előnyét élvezte és támogatásában is részesült – ilyen személyek állhatnak. Mindez komoly kérdéseket vet fel Rózsa Zsombor és menedzselői politikai hitelességével kapcsolatban.
A hátrahúzó, a rendszerváltást csak látszólag képviselő erőkkel semmilyen kompromisszum
nem lehetséges. A VMP-nek ki kell vonulnia a VMÚ-ból.
A válás elkerülhetetlen! Jobb, hogy erre most került sor, mint a kampány idején!
A régi ügyvédek mondása szerint, jobb a válóper, mint egy rossz házasság! Ilyenkor a „mindenki vigye magával, amit hozott” elv az érvényes. Amennyiben a VMSZ az idei MNT-választások után is megőrzi jelenlegi pozícióját, és ismét a jelenlegi politikai irányvonal folytatódik, a vajdasági magyar közösség újabb négy évre elveszítheti az érdemi érdekvédelem lehetőségét. Ez pedig már a közösség fennmaradását veszélyeztetheti.
A Vajdasági Magyar Plénum programtervezete jelenleg közvitán van. A szervezetnek folytatnia kell a munkát, és végső esetben önálló listával kell részt venni az őszre esedékes nemzeti tanácsi választásokon. Még akkor is, ha vezetői ellen lejárató és fenyegetési kampány zajlik a közösségi hálókon. Ez is azt mutatja, hogy sokan még ma sem a párbeszédben, hanem a megbélyegzésben, a megfélemlítésben és a megosztásban érdekeltek. A politikai kalandorok és hamis próféták kora még nem ért véget.
Nagy kár lenne, ha a nyomás és a támadások következtében azok is visszalépnének, akik végre valódi változást képviselnek a vajdasági magyar közéletben és egy éve már az egyetemisták rendszerváltó harcának részesei.