Állami támogatással változtatják a nemzeti arányokat, pedig a multikulturális Vajdaságban ez tilos!
Topolya község képviselő-testülete június 25-én elfogadta a 2026–2030-as időszakra szóló migrációkezelési helyi cselekvési tervet.
A dokumentum bevezetőjét Szatmári Adrián községi elnök írta – vagy legalábbis ő írta alá –, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség egyik vezető tisztségviselője is.
Ebben az áll, hogy „a helyi önkormányzat valamennyi illetékes szerve, a köztársasági szervek, valamint a migrációkezelési helyi cselekvési terv kidolgozására létrehozott munkacsoport arra törekszenek, hogy biztosítsák a község területén élő migránsok integrációjának minőségi és tartós feltételeit”[3].
A terv célja, hogy „a helyi önkormányzat hosszú távon javítsa a menekültek, belső menekültek, a visszafogadási (readmissziós) megállapodás alapján visszatérők, a menedékkérők, valamint a jogállással nem rendelkező, rászoruló migránsok és egyéb migráns kategóriák szociális és gazdasági helyzetét”– írja a dokumentumban.
A Marina Krsmanović menekültügyi és migrációs biztos által készített 60 oldalas dokumentum Topolya község alapvető adatait is tartalmazza: a földrajzi jellemzőket, a községhez tartozó települések 2022. évi népszámlálási adatait, a népesség korösszetételét, az alapvető gazdasági mutatókat és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását.
A 2022. évi adatok szerint a községnek 26 228 lakosa volt. A legnagyobb etnikai csoportot a magyarok alkotják, akik (már csak) a teljes lakosság 50,83%-át teszik ki. A szerbek a lakosság 34,56%-át, a montenegróiak 1,42%-át, a ruszinok 0,52%-át, a szlovákok 0,12%-át alkotják, míg az egyéb nemzeti közösségek a népesség 10,51%-át adják.
A közreadott adatok szerint a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személyt vettek nyilvántartásba a község területén. Ezek közül 6172 fő volt menekült, Koszovó és Metóhia Autonóm Tartományból (most Koszovói Köztársaság) területéről pedig 154 fő érkezett a községbe.
– 2025 szeptemberének végén 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepelt a nyilvántartásban. A tényleges szám ennél magasabb, mivel ide tartoznak azok is, akik időközben megszerezték a Szerb Köztársaság állampolgárságát, de továbbra is szociálisan rászoruló helyzetben élnek – olvasható a dokumentum 24. oldalán.
A támogatásban részesültek bizonyára tartósan letelepedtek a község területén, erről azonban nem közöltek adatot.
A dokumentum általános célként a menekültek, a belső menekültek, a visszatérők és a migránsok szociális helyzetének javítását, jogaik védelmét, a migráció fejlesztési potenciáljának kihasználását, valamint az elvándorlás kedvezőtlen hatásainak mérséklését jelöli meg.
Konkrét célként látja elő 2026 és 2030 között legalább 30 család lakhatási helyzetének rendezését (családi házak és telkek megvásárlásával), legalább 100 család lakhatási feltételeinek javítását, építőanyag-támogatás biztosításával, és legalább 10 család gazdasági megerősítését jövedelemszerző programok révén, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésével. További célként jelöli a társadalmi kohézió és tolerancia erősítését a menedékkérők és jogállás nélküli migránsok iránt, a közszolgáltatások, egészségügyi, oktatási, kulturális és közösségi infrastruktúra fejlesztésével.
A migrációkezelési terv végrehajtásához – a dokumentum szerint 2026–2030 között mintegy 2 000 000,00 dinár szükséges a helyi költségvetésből, ami a teljes költség 10%-át jelenti. A fennmaradó 90 százalékot (18 000 000,00 dinárt) egyéb forrásokból – köztársasági, hazai és nemzetközi alapokból, valamint adományokból – szándékoznak biztosítani, de a források nincsenek megnevezve.
A dokumentum beszámol arról is, hogy a község területén, a Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztosságával együttműködve, 2009-től 2024-ig több közös projekt valósult meg, amelyek által falusi házakat vagy építőanyagot vásároltak a menekülteknek. A projektek összértéke ötvenhétmillió-háromszázötezer dinár volt.
A migrációkezelési terv alapjaként a dokumentum 12 különböző szintű és rangú, az emberi jogokra és a migránsokra vonatkozó nemzetközi egyezményre és nyilatkozatra hivatkozik, amelyeknek a Szerb Köztársaság részese, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától (1948) kezdve az ENSZ globális 2018. évi egyezményig a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról.
A dokumentum azonban említést sem tesz a többnemzetiségű közösségek számára – mint amilyen Topolya – igencsak fontos az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 1995. február 1-jén kelt keretegyezménye, amely Szerbiára 2001. május 11-től érvényes!
Az egyezmény 16. cikke kimondja: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.”
A rendelkezés célja éppen az, hogy az államok ne változtassák meg mesterségesen az őshonos nemzeti közösségek lakta területek etnikai arányait.
A topolyai kkt által június 25-én elfogadott, a 2026–2030-ra terjedő migrációkezelési helyi cselekvési terv alapján megállapítható, hogy ebbe a többnemzetiségű községbe a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személy települt.
A menekülteknek 2009 óta folyamatosan vásároltak építkezési anyagot (123 családnak), 22 család számára menekülttelep, 26 menekült család számára pedig családi ház épült, további 22 családnak pedig házat vettek. Jelenleg 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepel a nyilvántartásban. Topolya község még Menekültügyi Biztosságot is létrehozott!
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső menekült száma a jelenlegi lakosság 24,1 százalékának felel meg. Olyan nagyságrend ez, amely nyilvánvalóan jelentős hatással lehetett a község nemzeti összetételére. Mindez komolyan felveti a Keretegyezmény 16. cikkével való összeegyeztethetőség kérdését.
Erre a tényre sem Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, sem Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági képviselő, sem Kovács Elvira (aki nemzetközi szinten is a vajdasági magyar közösség nevében lép fel) VMSZ-es képviselő nem reagált. Hanem dr. Cservenák Péter, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke, a Zöld-Baloldali Front községi képviselője, a Topolya holnapután képviselőcsoport tagja hívta fel a topolyai KKT figyelmét. A VMSZ-es többségű testület a tervet ennek ellenére a mégis az előterjesztett alakban fogadta el.
Dr. Cservenák június 25-én sajtókonferenciát is tartott Topolyán, a Vajdasági Magyar Plénum pedig külön is felhívja a figyelmet, hogy „Topolya és a többi magyarlakta vajdasági település sem fogadhat el olyan betelepítési akciótervet, amely az őshonos magyar lakosság számarányát megváltoztatja, veszélyezteti!” (Mellesleg elmondta azt is, hogy elutasították prof. Christopher M. Jackson amerikai tanár, kisebbségkutató részvételét a KKT ülésén, ahol dr. Cservenák meghívására vett volna részt, hogy megismerkedjen a testület működésével és a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásával. Ez önmagában is sokat elárul a testület nyitottságáról.)
A migránsok betelepítésének problémája nemcsak Topolyán, hanem más magyarlakta községekben is hosszú évek óta fennáll, a magyar intézmények és politikusok közül azonban eddig érdemben senki nem foglalkozott vele, meg nem szólalt, pedig egyértelműen a magyar közösség egyik fontos kérdéséről van szó, amelytől a jogai érvényesítése is függ.
Az MNT alapította magyar nyelvű sajtó állapotát jellemzi, hogy erről egyáltalán nem tájékoztattak!
A migránsok betelepülését támogató programok finanszírozásával Szerbiában folyamatban van a nemzeti kisebbségek által lakott települések lakossági arányának megbontása, felhígítása – az ország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétben.
A nemzeti arányok megváltozása olyan folyamat, amelyet a Keretegyezmény fényében is vizsgálni kell. A topolyai adatok és maga a program komoly kérdéseket vet fel. Felmerül ugyanis a program összeegyeztethetőségének kérdése a Keretegyezmény 16. cikkével.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak most – a községek adatai alapján – átfogó információt kellene készíteni, hogy hol, mely községekben illetve településeken változott meg a lakosság nemzeti aránya az államilag és nemzetközi programokkal is támogatott folyamatos betelepülés által. Ismertetni kellene a problémát az Európa Tanács belgrádi missziójával és az Európai Unió szerbiai jelentéstevőjével is. Nagy valószínűséggel mondhatni azonban, hogy a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanács ettől a feladattól elzárkózik.