Lesz-e ellenzéki koalíció a Magyar Nemzeti Tanács választásán?
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) július 19-én közleményben hívta fel a magyar ellenzéki pártokat (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – VMDK, Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint az újonnan bejegyzett civil szervezeteket (Vajdasági Magyar Újrakezdés – VMÚ, Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum), hogy hozzanak létre új választási koalíciót a 2026 novemberére várható Magyar Nemzeti Tanács-választásra.
– A VMP egyetlen vajdasági magyar ellenzéki civil szervezetként már 2025 júliusában felelősségteljesen viszonyult a történelmi pillanathoz, és – óriási ellenszélben, kockázatot vállalva – tett is azért, hogy felkészüljön a rendszerváltásra, és hiteles módon szolgálja a közösséget – áll a felhívásban.
A VMP közleményében reményét fejezte ki, hogy „a megszólítottak felelősségük tudatában és a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekeinek képviseletéhez méltó módon fognak reagálni a nyilvános felhívásra”.
A VMP vezetőinek kezdeményezésére 2026. április 18-án Zentán létrejött a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szembeni magyar nemzeti tanácsi választási koalíció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ), amelyet a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok hoztak létre.
A VMÚ azonban csak május 26-ig működött. Ekkor Rózsa Zsombor – a VMÚ jelenlegi elnöke –, valamint Natkai Andrea és Sövény Ferenc, a szervezet jelenlegi alelnökei elhatárolódtak a VMP vezetőinek „politikai és közéleti tevékenységétől”. Mindezt azokkal a személyekkel szemben tették, akiknek kitartó munkája tette lehetővé a koalíció létrejöttét.
Az eltelt egy hét alatt semmilyen információ nem került nyilvánosságra arról, hogy a VMP kapott-e választ, és ha igen, milyet az említett pártoktól és civil szervezetektől. Közben további két kérdés is felvetődik.
Az egyik az, hogy szükséges-e, érdemes-e a VMP-nek mindenáron együttműködnie azokkal a személyekkel, akik puccsot hajtottak végre ellene, nyilvános lejárató kampányt folytattak a vezetői ellen, és akikről utóbb kiderült, hogy éveken át a VMSZ oszlopos tagjai vagy a párthoz közel álló személyek voltak. Felmerül az is, hogy szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk mennyiben teszi őket hiteles partnerré.
A másik kérdés, hogy milyen új választási koalícióban gondolkodik a VMP az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokra.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 71. szakaszának (1) bekezdése szerint választási listaállító – a törvényben meghatározott feltételek mellett – lehet a külön választói névjegyzékbe felvett választópolgárok csoportja, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bejegyzett egyesület, valamint a nyilvántartásba vett nemzeti kisebbségi politikai párt.
Az idézett törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy civil szervezetek (egyesületek) és politikai pártok nem állíthatnak közös választási listát a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választásán.
Választási listát önállóan nyújthatnak be a nyilvántartásba vett civil egyesületek, önállóan a nemzeti kisebbségi politikai pártok, valamint kizárólag nemzeti kisebbségi politikai pártokból álló koalíciók.
Ebből az következik, hogy vegyes – vagyis civil szervezeteket és politikai pártokat egyaránt magában foglaló – közös választási lista benyújtására nincs törvényes lehetőség.
Az MNT-választás forgatókönyvei a következők lehetnek:
1. A VMP önálló listával, civil szervezetként indul.
2. A VMDK és a MPSZ külön állít listát, vagy választási koalíciót köt.
3. Létrejön egy új, a választópolgárok csoportjának listája, amelyet a VMP, a VMDK, a MPSZ és más szervezetek támogatnak.
4. A VMSZ önálló választási listával indul.
5. VMÚ és a Malter önállóan vagy közös listán is indulhat.
A legutóbbi nemzeti tanácsi választásokat 2022. november 13-án tartották. Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.
Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és Fremond Árpád, az MNT elnöke szerint azonban „akár egyszerű törvénymódosítással el is halaszthatják a nemzeti tanácsi választásokat”.
A szerbiai hatalom nem a törvények tiszteletben tartásáról ismert. A nemzeti tanácsi választások esetleges elhalasztása beleillene a hatalom taktikájába, abba a gyakorlatba, hogy a választások kiírásának halogatásával igyekszik meghosszabbítani saját hatalmát, és politikailag túlélni a voksolást. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség is érdekelt.
A vajdasági magyar szervezeteknek a közösség érdekeit és a törvényi előírásokat szem előtt tartva abból kell kiindulniuk, hogy az MNT-választásokat a törvényben megszabott határidőn belül meg kell tartani. Ezt követelniük kell – ha azt akarják, hogy a közösség is túlélje.
Most július vége van, és még azt sem lehet tudni pontosan, hogy mely szervezetek és milyen listával kívánnak részt venni a nemzeti tanácsi választásokon. Ez is azt mutatja, hogy a vajdasági magyar politikai és civil szervezetek továbbra sem készültek fel kellőképpen a hatalom- és rendszerváltás lehetőségére.
Az elkövetkező napok döntik el, hogy a VMP-nek sikerül-e létrehoznia az új, egységes ellenzéki választási szövetséget, amely érdemi kihívója lehetne a VMSZ listájának.
Az idő egyre fogy, miközben a rendszerváltás esélyei egyre romlanak.