Balla Lajos-Laci: Merre és hogyan „gurultak” délre a magyar adófizetők forintjai?

Ez csak az én véleményem, de illene mindezeken elgondolkodni!

Igencsak érdekes számomra az általános iskolák VII. osztályos tanulóinak szánt térkép, amit ide is mellékelek.

Nem a képen látható tényekkel van gondom, hanem csak a feltüntetett elnevezésekkel. Két lehetőség van, azt sem zárom ki, én vagyok téves információk birtokában, de mi van, ha mégsem, és a tanításban használatos térkép alkotói vagy magyarázattal ellátói – meglehet véletlenül, de az is lehet, tudatlanul, netán akarattal – igencsak bakot lőttek!

Talán a legfeltűnőbb az 5. számhoz illesztett Vajdaság elnevezés, mert az igazság, a rajzon levő részletre – e pillanatban akár kettő – más és találóbb megfogalmazás kerülhetne. Egyik: Észak-Vajdasági tömb(ben élők), de ha ez nem tetszik, itt a másik: Délvidéki tömb(ben élők) felirat is igazoltan beilleszthető lenne a képbe. A 6-os számmal semmi gondom, de az már baj, ha feltüntették a Vajdaság megnevezést, akkor miért nem használták ugyanilyen elvek szerint Horvátország esetében a Dél-Baranya nevet, mert mégiscsak – még a háború után is – élnek ott annyian magyarok, mint Szlovéniában, a Muravidéken.

Valami hasonló baj van máshol is. A Bánság nyugati része megvan, igaz, a Vajdaságba betagozódva, csakhogy a valamikori központ, azaz Temesvár egy kicsit keletebbre található, mégpedig a mai Romániában, így – talán – illene
feltüntetni a Kelet-Bánság elnevezést is, mert oda – meglehet –  besorolhatnánk még Herkulesfürdőt is!

Amennyiben ezeket a módosításokat egy hozzáértő el tudja végezni, létrejöhet egy olyan alap, amelyre fel lehetne tüntetni, hogy az előző magyar kormányok határon átívelő támogatásai nemcsak hova, hanem azt is, mekkora összegben érkeztek. Az adatokhoz a megígért – szerintem teljes – átvilágítás segítségével juthatnak az illetékes intézmények. Képzeljük el, milyen fontos adatokat lehetne bemutatni, hiszen az anyaországi adathalmaz már nyilvánossá vált. De lássuk először azt!


 Sajnos, úgy tűnik, a legnagyobb mértékű „pénzszórás” a déli végeken, de nemcsak a Vajdaságnak nevezett szerbiai országrészben volt. Először kezdjük csak azzal. Hogyan és mekkora eszközökkel támogatták az utolsó két évtizedben a civil és álcivil szervezeteket? Itt az utóbbi a lényeg, mert az semmi más, mint egy politikai szervezet (Szerbiában) tiltott támogatása. Ezen kívül kérdések sokaságára sem tudjuk a választ, mint például:

  1. Honnan és miként jutott pénz egy vajdasági magyar gazdasági oligarcha réteg kialakítására és működtetésére?
  2. Indokolt volt-e egy labdarúgó klub, valamint infrastruktúrájának (stadion stb.) létrehozása, amikor abban nem jutott szóhoz egyetlen vajdasági magyar ifjú tehetség sem, ráadásul egyedül olyan anyaországi fiatal sportoló került be a csapatba, aki tudott volna érvényesülni magyarországi egyesületben is?

Azok a kérdések, amelyek már nemcsak a Vajdaságra vonatkoznak:

  1. Mi indokolta a kormány támogatását, hogy rokonaik és ismerőseik ingatlanokat szerezzenek Belgrádban és Szerbia más részein? Mindez mennyire javította a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak helyzetét?
  2. Mennyire igazolt a Boszniai Szerb Köztársaságnak Magyarországról juttatott pénzügyi támogatás, majd ki a felelős azért, hogy katonai beavatkozással szerettek volna hatni e tagköztársaság helyzetére, amit az EU több tagállama közösen meghiúsított?

Bármi is ezekre a kérdésekre a válasz, a teljes információt kendőzetlenül nyilvánosságra kellene hozni – még akkor is, ha valaki vagy valakik még gyanúsíthatók ezzel-azzal – annak az emlegetett térképen való bejegyzéssel! Mindezzel azt is el lehetne érni, hogy a magyarországi adófizető nemzettársaink ne általánosítsanak úgy, hogy a határon túl élő minden magyar bűnös, amikor a volt magyar kormány és az általa kedvező – mondjuk: hűbéri – helyzetbe hozott szűk politikai és gazdasági réteg felelősségét kellene megállapítani!

Meglehet, ez egy általánosítható probléma, ugyanezek – vagy valami hasonlók – megtörténtek a Romániában, a Felvidéken, meg a Kárpátalján (sőt, máshol a világon) élő magyarokkal is, de mindezekkel az ott élő nemzettársainknak kellene szembesülniük, majd meg kell tenni a szükséges lépéseket!

Forrás: Facebook

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük