Hát nekünk behavazott. A Golija-hegységben, Ivanjica község területén kedden leesett az idei első hó. Igaz, mindjárt el is olvadt. A kampány hőfoka viszont emelkedik.
Kedden este megérkeztek Újvidékre a kerékpáros diákok az „Alkotmányőrök” akció keretében, ahol tűzijátékkal, fáklyákkal és pirotechnikával fogadták őket. A kerékpárosok Zomborból érkeztek, ahonnan ma reggel indultak útnak a hatodik napon. Az egyik diák elmondása szerint kedden 116 kilométert tettek meg. A kerékpárosok között volt Ilija Srdanović is, az újvidéki Orvostudományi Kar professzora, az Egyetemista lista listavezetője. A túrának két csapata van. Az egyik Vajdaságban és Kelet-Szerbiában karikázik, a másik Dél-Szerbiában teker. A végcél Kragujevac, ahol a két csapatnak szeptember 26-án kellene találkoznia.
Aki a vajdasági egyetemistákat akarja támogatni, az szavazzon a VMSZ-re – ezt mondta Juhász Bálint, a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke hétfőn Csantavéren. Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: ő aznap Zentán volt, ezért azt nem tudja, hogy Juhász Bálint pontosan mit mondhatott. Szerinte a leellenőrizhető adatok szerint az úgynevezett Egyetemista listán nulla darab egyetemi hallgató található, a Vajdasági Magyar Szövetség által átadott listán pedig tíz egyetemista, tehát tízszer annyi egyetemi hallgató található, mint az úgynevezett Egyetemista listán” – nyilatkozta a pártelnök. Ez igaz lehet, viszont az egyetemisták soha nem is állították, hogy ők lesznek a listájukon. A feltétel, hogy valaki felkerülhessen a listájukra, az volt, hogy ne legyen hivatásos politikus, hanem nagy tapasztalattal rendelkező jó szakember. Elég nagy bajban lenne az az ország, amelyik huszonéves diákokkal akarna kormányozni egy országot, mindenféle élettapasztalat, hát még politikai tapasztalat nélkül. Szóval, aki tisztességesen vezetett országban akar élni, az olyan jelöltekre szavazzon, akik tudják, mit akarnak elérni (elsősorban jogállamot teremteni, és az Alkotmányt mindenkivel betartatni), az nyugodtan támogassa a Diáklistát, annak ellenére, hogy nem a diákok rajta a főszereplők.
Azért a csoportosulások jelöltjeinek komolyságán érdemes elgondolkodni: A Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint” önállóan vesz részt a választáson, és a szerb köztársasági parlament mind a 250 képviselői helyére állított jelöltet. Ezt valaki komolyan is gondolja? Mind a 250 helyre? A VMSZ? Ez szerintem vicc-kategória. Igen, tudom, sorolom a szempontokat: Komolyság és országos jelenlét demonstrálása és a teljes ország földrajzi lefedettsége (Egy 120 000 ezres, földrajzilag jól elhatárolódó területen élő közösség demonstrálhat országos jelenlétet úgy, hogy komolyan is vegyék?); Helyi aktivisták és támogatók motiválása (mondjuk Dél-Szerbiában?) A törvényi kvóták könnyebb teljesítése (legalább 40%-ának a kevesebb képviselővel rendelkező nemből, azaz a nőkből kell kikerülnie. Mondjuk 100 képviselőből nem lehetne 40 nő?); Pénzügyi és infrastrukturális előnyök a kampányban (könnyebben férnek hozzá az állami kampánytámogatásokhoz, a médiamegjelenésekhez… Hát igen, ők ehhez hozzáférnek, mert nyilvánosan is a kormánypártot támogatják); A D’Hondt-módszer és a bejutási küszöb. Egy jól felépített, az egész országot lefedő 250-es lista segít maximalizálni a töredékszavazatokat. A szerbiai választási szabályok szerint, amennyiben a párt akár koalícióban, akár önállóan eléri a küszöböt, a lista elején álló képviselők sorrendben kapják meg a helyeket. A lista hossza csupán azt határozza meg, hogy maximum hány képviselő juthat be. Ha a párt például 10%-kal szerzett 25 mandátumot, akkor a listán szereplő első 25 jelölt kap helyet a parlamentben (de nem szerez 10 %-ot sem). Szóval ezek szerint a VMSZ egy komoly országos párt lenne? Nekünk, magyaroknak az kellene, hogy legyen, de sajnos, tapasztalataim szerint egyáltalán nem a vajdasági magyarság érdekeit képviselik. Csak és kizárólag a saját érdekeiket tartották, tartják és fogják tartani szem előtt.
A Néppárt bejelentette, hogy önállóan indul a választáson, és már szerdán megkezdi a támogató aláírások gyűjtését. A párt közleménye szerint a döntést mindenekelőtt etikai megfontolásokból, illetve a Mi – A nép ereje elnöke magánéletének tiszteletben tartása miatt hozták meg.
Szóval elég képlékeny itt még a helyzet. Egyes csoportosulások osztódással szaporodnak. A Népi Szerbia koalíció hétfőn hivatalosan is kérelmet nyújtott be a Köztársasági Választási Bizottsághoz (RIK), hogy vonják vissza A nép választása (Izbor naroda) elnevezésű választási listáját. A Szerbiai Népi Mozgalom elnöke korábban már bejelentette, hogy visszavonják a választási listát. Mint mondta, annak benyújtásával bebizonyították, hogy komoly kapacitásokkal és infrastruktúrával rendelkeznek, hiszen három nap alatt össze tudtak gyűjteni tízezer támogatói aláírást. Mostani lépésükkel ugyanakkor a „referendumhangulatot”, valamint – megfogalmazása szerint – a politikai színtér jelenlegi legerősebb szereplőjét kívánják támogatni. Kíváncsi vagyok, a Néppárt egyedül hány nap alatt tudja begyűjteni a szükséges aláírásokat. Ebből következtetni lehetne, a kimaradó pártok mennyire tudják támogatni a rendszerváltó hangulatot.
Aztán érdekes itt a választópolgárok valódi száma is: A választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság tagja, a Zöld–Baloldal politikusa, Ognjen Rašuo a közösségi médiában közzétette azoknak a szerbiai községeknek a listáját, amelyekben a jelenlegi népszámlálási adatok szerint kevesebb lakos él, mint ahány választópolgár szerepel a névjegyzékben.
A Magyar Szó hozza a szokásos formáját. A Választások 2026 témakör 6 híréből 5 a VMSZ kampányáról szól. Mondjuk, 250 jelölttel indulva nem is várhat mást az ember.
A jelenlegi szerbiai politikai kampány antiklimaxnak tűnik – mondta Ognjen Gogić politológus, kijelentve, hogy két évnyi nagy társadalmi feszültség és polarizáció van mögöttünk. Szerinte a lendület a diákok oldalán van, és várható a kampány bővülése. A kormánypárt esetében az a kérdés, hogy mit tudnak most felmutatni, és mi újat tudnak még mondani, amiről eddig nem beszéltek. Már hallottunk ígéreteket a bérek, nyugdíjak és szociális támogatások emeléséről. Úgy tűnik, hogy a kampány végén már nincs semmi, ami megváltoztathatná valakinek az irányultságát” – mondta. A kormányfő most a nemi erőszak és a szappan közötti összefüggésről tájékoztatja Európát és a világot. Történetesen Kaja Kallast akarja meggyőzni arról, hogy az egyetemisták a nők megerőszakolására buzdítanak. Legalábbis a Kurir szerint.
Ennyit az újdonságokról. De szaporodnak a gondok a választások tisztasága körül is. A Kreni – promeni mozgalom bejelentette, hogy több jelzést is kapott külföldön élő szerb állampolgároktól, akik szavazni kívánnak az október 25-i rendkívüli parlamenti választásokon, de problémákba ütköztek. „Különös aggodalomra adnak okot a berlini és ljubljanai esetek, ahol a polgárok kitöltött kérelmeket és dokumentációkat nyújtottak be, némelyik többször és különböző csatornákon keresztül, és napokig nem kaptak információt kérelmük állapotáról” – teszi hozzá a Mozgalom. Rámutattak, hogy a külföldi szavazati jog „nem a nagykövetségek jóakaratán múlik, hogy válaszolnak-e az e-mailekre”, és hogy „Szerbia állampolgárainak szavazati joga nem ér véget az államhatárnál”. Hétfőn Marko Đurić szerb külügyminiszter bírálta azokat az állításokat, miszerint a minisztérium főtitkára, Dušan Kozarev „szóban elrendelte a diaszpórában található szavazóhelyiségek megnyitásának akadályozását” az október 25-i választásokon.
Annak fényében, hogy Szerbia elnöke és az „Egyesült Szerbia” választási lista vezetője, Aleksandar Vučić ma nem kívánt nyilatkozni a „Faktor Plus” ügynökség közvélemény-kutatásáról, de úgy értékelte, hogy „a mérkőzés nagyon bizonytalan” érthető, hogy nem kér a legvalószínűleg ellene szavazó diaszpóra véleményéből. Szóval mindent meg fognak tenni, hogy akadályozzák a választásokat. Végül lehet, hogy rászorulnak a kisebbségi pártok képviselőire is, azaz például a VMSZ-ére. Szoros választási eredmény esetén a kisebbségi listák olyan szerephez juthatnak, amire régóta nem volt lehetőségük. Ha egy blokknak négy, öt vagy hat képviselője hiányzik a többség eléréséhez, akkor ennyi kisebbségi mandátum válhat döntővé a leendő kormány megalakulása szempontjából – vélik a politikai elemzők. Nem mindegy, hogy melyik oldalon lesz a mérleg nyelve, legalábbis szerintem.
Végül: Stevica Smederevac – akit 2012-ben először választottak meg az REM-be – az Elektronikus Média Szabályozó Testülete Tanácsának új elnöke. Megválasztásával lezárult a REM Tanácsának megalakulása, a választási kampány közepén, közel két évnyi működő szabályozó nélkül. Bár megalakult, a REM ma nem döntött az Informer-kampány alatti megfigyeléséről, a döntést péntekre halasztották.