BOZÓKI ANTAL: Üres akadémiai vita a nemzeti közösségi jogokról

25 éves az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezménye

Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT részéről senki sem lett volna jelen a rendezvényen. Ismereteim szerint az MNT vezetői legutóbb 2024. június 27-én találkoztak az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának küldöttségével Szabadkán, amikor az ET képviselői kilenc nemzeti tanács képviselőivel találkoztak. Arról sem találni információt, hogy az MNT valaha is megvitatta volna, illetve állást foglalt volna az Emberi és Kisebbségi Jogi és Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztérium által a keretegyezmény végrehajtásáról készített időszakos jelentések bármelyikével kapcsolatban. Hja, el voltak foglalva a (főleg magyarországi) pénzosztással és a káderkinevezésekkel. Bozóki Antal:

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságának szervezésében, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) belgrádi irodájával együttműködésben október 7-én kerekasztal-beszélgetést tartottak Belgrádban.

A tanácskozás témája „A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 25 éve: európai normák, alkalmazásuk és a szerbiai kisebbségvédelem legfontosabb kihívásai” volt.

Jogilag kötelező erejű nemzetközi jogi dokumentum.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az első olyan, jogilag kötelező erejű nemzetközi jogi dokumentum, amely teljes egészében a kisebbségi közösségek jogainak védelmével foglalkozik.

Az aláíró államok az egyezmény 4. cikkében kötelezettséget vállaltak arra, hogy „minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény előtti egyenlőséget és a törvény általi egyenlő védelem jogát”. Elfogadták, hogy „minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos”. Kötelezték magukat arra, hogy „megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlőség előmozdítása érdekében”, valamint arra, hogy „kellő figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire”.

A Szerb Köztársaság 2001. május 11-én csatlakozott a keretegyezményhez, amely az ország vonatkozásában 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Az egyezményhez való csatlakozás 25. évfordulója jelentős jubileum, amely alkalmat kínált a szerbiai nemzeti kisebbségek védelme terén elért eredmények, a fennálló kihívások és a jövőbeli fejlődés lehetséges irányainak átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzésére.

Vajon megtörtént-e ez az október 7-i belgrádi kerekasztal-beszélgetésen?

SANU-bizottság

A SANU Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságának összesen 24 tagja van. Közülük hárman akadémikusok, a többiek nem tagjai a SANU-nak.

Az akadémiai bizottságnak magyar elnöke és további két magyar tagja is van.

A testület elnöke Várady Tibor akadémikus, aki – a sajtójelentések szerint – nem volt jelen a beszélgetésen.

A másik tag Losoncz Alpár akadémikus, akit a Szabad Magyar Szó névtelen tudósítója a bizottság alelnökének nevezett, a SANU viszont a hivatalos honlapján a bizottság tagjaként tüntet fel.

A harmadik magyar, a SANU-n kívüli tag dr. Korhecz Tamás volt alkotmánybíró, egyetemi tanár.

A beszélgetésen egy negyedik magyar résztvevő is volt, Beretka Katinka rendkívüli egyetemi tanár személyében.

A bizottságot 1989-ben a szerbiai multikulturalizmus politikájának tudományos nyomon követésével foglalkozó vezető testületként alapították.

A közösségi hálón elérhető információk szerint azonban nem fejtett ki jelentősebb tevékenységet, és ritkán ülésezett. Legutóbb 2025. szeptember 26-án tanácskozott, amikor a szerbiai nemzeti kisebbségek jelenkori elvándorlásáról volt szó.

A SANU 2005. november 24–26. között rendezte meg Belgrádban a Nemzeti kisebbségek helyzete Szerbiában című nemzetközi tudományos tanácskozást, amelyen magam is részt vettem.

A vajdasági magyarok helyzetének időszerű kérdései és problémái című felszólalásomat a Magyar Szó napilap 2005. december 10-i számának Kilátó melléklete közölte a VIII–IX. oldalon.

A napilap akkori főszerkesztője – akit később menesztettek a laptól – lábjegyzetet fűzött az írásomhoz, amelyben „tudomásul vette” állításomat, „ha nem is értett egyet vele”, miszerint „a Magyar Szót a Vajdasági Magyar Szövetség pártbulletinjévé züllesztették”. Már akkor…

A felszólalásom vagy más okok miatt többé nem hívtak meg a SANU-ba.

A kisebbségek védelme szorosan összefügg a demokrácia minőségével

Az október 7-i tanácskozást Losoncz Alpár akadémikus és Maciej Janczak, az Európai Tanács belgrádi missziójának vezetője nyitották meg üdvözlő beszédükkel.

Losoncz – a sajtójelentések szerint – a jubileum jelentőségére, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy tudományos alapokon nyugvó elemzés révén, az európai normák figyelembevételével kell meghatározni a kisebbségvédelem jövőbeli irányait.

Ebből az derül ki, hogy Losoncz általános, szokványos nyitóbeszédet mondott. Egyébként sem a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítéséért való kiállásáról ismert. Főként a nemzeti kisebbségi lét elméleti kérdéseivel foglalkozott.

Maciej Janczak hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme szorosan összefügg a demokrácia minőségével, az egyenlő bánásmóddal, a közéletben való részvétellel és a társadalmi kohézióval.

Emlékeztetett a szerbiai jogszabályi és intézményi keretek fejlesztése terén elért előrelépésekre, kiemelve, hogy a legfontosabb kihívás annak biztosítása, hogy a jogok ténylegesen érvényesüljenek, és a polgárok mindennapi életében is valódi jelentőséggel bírjanak.

Felszólalásában az Európa Tanács irodájának vezetője a megbízható adatok és a független kutatások jelentőségére is rámutatott a hatékony közpolitikák kialakításában. Hangsúlyozta a közhatalmi szervek, a kisebbségek képviselői, a tudományos élet szereplői és a civil társadalom közötti szoros együttműködés fontosságát. Kiemelte a következő évtized prioritásait: a formális garanciákról a jogok tényleges érvényesítésére való áttérést, a részvétel és az intézményi párbeszéd erősítését, a kisebbségi nyelvekbe és az oktatásba történő beruházásokat, valamint a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés visszaszorítását.

A résztvevők megvitatták a jogi és intézményi kereteket, a politikai részvételt, a kisebbségi nyelvek használatát és az oktatást, valamint a többszörös megkülönböztetés, a demográfiai változások és a kisebbségekhez tartozók új tapasztalatainak kérdéseit. Megvizsgálták a nemzeti kisebbségi tanácsok és a közintézmények közötti együttműködés javításának lehetőségeit, továbbá a kisebbségi nyelvek megőrzésének és használatának támogatását is.

A jogszabályok értelmüket vesztik, ha nem alkalmazzák azokat

A tanácskozás felszólalói között volt Brankica Janković, az Egyenjogúsági és Biztonsági Központ (BRB) elnöke, valamint Korhecz Tamás és Beretka Katinka is.

Brankica Janković arra emlékeztetett, hogy „a nemzeti kisebbségek védelme a demokrácia minőségét, a jogállamiságot és minden ember biztonságát érinti”. Hangsúlyozta, hogy e jubileum megünneplése alkalmat ad az elért eredmények áttekintésére, de egyúttal a kulcsfontosságú kérdés felvetésére is: a törvények által garantált jogok mennyire érvényesülnek ténylegesen az emberek mindennapi életében?

Megállapította, hogy az egyenjogúság az iskolában, a munkahelyen, az egészségügyi rendelőben és a tárgyalóteremben mérhető le, az állam számára pedig a polgárok intézményekbe vetett bizalma jelenti a legfontosabb próbatételt.

– Szerbia jelentős jogi és intézményi keretrendszert épített ki, ám annak értékét a következetes alkalmazással és a konkrét akadályok felszámolásával kell igazolnia – tette hozzá.

Korhecz Tamás alkotmánybíróként kilenc évig Aleksandar Vučić rendszerét építette és élvezte annak minden előnyét, most pedig ellenzékiként próbálja magát feltüntetni.

A rendezvényen a nemzeti kisebbségek iránt vállalt állami kötelezettségek Európa Tanács által végzett felügyeletéről beszélt.

Szerinte „azokat a kisebbségvédelmi törvényes vállalásokat, amelyeket Szerbia aránylag magas szinten megvalósít, nem követi hatékony gyakorlati végrehajtás: az egyik ilyen terület a nemzeti kisebbségeknek a társadalmi életben való hatékony részvétele”.

Felszólalásából azonban kimaradt például az is, hogy a tartományi szervek 1387 foglalkoztatottja között 2024-ben – újabb adatokat nem közöltek – már csak 18 magyar volt, ami 1,30 százalékos arányt jelent. A helyi önkormányzati hivatalokban dolgozó 5881 személy közül mindössze 417 volt magyar (7,09 százalék), miközben a magyarok a lakosság 13 százalékát teszik ki.

Beretka Katinka a nemzeti kisebbségek részvételi jogairól tartott előadást, ezen belül is a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét vizsgálta behatóbban.

A kisebbségi parlamenti képviselők 2020 óta elhangzott beszédeit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy nagyon kevés kisebbségnek van valós parlamenti jelenléte.

Felvetette a kérdést, „mi is a dolga a kisebbségi képviselőnek, és hogy egyáltalán szükség van-e rájuk, ha nem a kisebbségi jogokkal és érdekekkel foglalkoznak. Kiemelte, az alkotmány és a szerbiai törvények garantálják a kisebbségi jogokat, azonban a gyakorlatban a valós szándék a törvények végrehajtására nem mindig volt jelen: elfogadták ugyan a jogszabályt, de nem teremtették meg hozzá azt a technikai, emberi, szervezési, adminisztrációs vagy pénzügyi hátteret, amivel a jog ténylegesen érvényesülni tudna”.

Beretka több éve Korhecz közeli munkatársa, jelenleg mindketten az Union Egyetemen dolgoznak.

Jubileumi alkalmi rendezvény

A SANU bizottsága és az Európa Tanács 2026. október 7-i kerekasztal-beszélgetése inkább zártkörű, szigorúan szakmai és akadémiai jellegű, jubileumi alkalmi rendezvény volt. Emiatt a fősodorbeli szerb sajtó nem közölt róla tudósításokat vagy nyilvánosan hozzáférhető hírügynökségi cikkeket, magyar nyelven pedig csak a Szabad Magyar Szó írt róla. Így a magyar nyilvánosság csak részben, felületesen és hiányosan tájékozódhatott az eseményről. Mintha azon csak Korhecz és Beretka vettek volna részt.

A rendezvény hivatalos és tényleges szakmai lenyomata a közvetlen szervezők és résztvevők saját intézményi felületein jelent meg. A SANU, a BRB és az Európa Tanács belgrádi küldöttségének honlapján részletesen közzétették a konferencián elhangzott felszólalások szakmai kivonatait és főbb üzeneteit.

Az akadémiai tanácskozások anyagait általában késéssel, elsősorban a tudományos nyilvánosság számára, könyv formájában publikálják, és ezeket rendszerint nem követi semmilyen konkrét tevékenység.

Tájékoztatási kötelezettség

A keretegyezmény 24. cikke alapján az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel kíséri annak végrehajtását a szerződő felek részéről.

A keretegyezmény 25. cikke szerint minden szerződő fél köteles rendszeresen, illetve minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság erre felkéri, tájékoztatni a főtitkárt az egyezmény végrehajtását érintő valamennyi lényeges intézkedésről.

Az Európa Tanács belgrádi küldöttségének közleménye szerint a kerekasztal-megbeszélésre a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának Szerbiáról szóló, 2024-ben elfogadott ötödik véleményével összefüggésben került sor.

A közlemény hangsúlyozza az egyezmény hatékony végrehajtásának jelentőségét, beleértve a közügyekben való érdemi részvételt, az oktatáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést kisebbségi nyelveken, valamint a diszkrimináció és a társadalmi-gazdasági kirekesztettség elleni küzdelem folytatását.

A tanácskozás a 2026–2036 közötti időszakra vonatkozó ajánlások megvitatásával zárult. A résztvevők kiemelték a keretegyezmény tartós jelentőségét, valamint a folyamatos együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy biztosítsák a sokszínűség tiszteletben tartását és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű érvényesülését.

Az ajánlások szövege azonban a közösségi hálón nem található meg. Lehet, hogy csak később hozzák nyilvánosságra.

Hol tart Szerbia a nemzeti kisebbségi keretegyezmény alkalmazásával?

A magyar közösség szemszögéből mindeddig nem készült átfogó felmérés arról, hogy Szerbia hol tart a nemzeti kisebbségi keretegyezmény alkalmazásában. Ilyen felmérést a jubileumi tanácskozásra sem dolgozott ki senki. Maga a rendezvény is inkább üres akadémiai beszélgetés volt, mintsem a keretegyezmény alkalmazásáról szóló komoly vita.

A felszólalók előadásai részlegesek voltak, egy-egy témakörre terjedtek ki, és többnyire kerülték a közélet egyes területeinek konkrét elemzését. Ezért nem alkalmasak arra, hogy azok alapján átfogó mérleget lehessen készíteni a keretegyezmény 25 éves alkalmazásáról, vagy le lehessen vonni a konferencia egészére vonatkozó záró következtetéseket.

Az MNT-t különösebben nem érdekli

A Magyar Nemzeti Tanács vezetősége eddig sem arról volt ismert, hogy számon kérte volna a nemzetközi egyezményekben garantált nemzeti közösségi jogok érvényesítését. Gyorsan kiderültek volna ugyanis a jogalkalmazási hiányosságok és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével való összehangolatlanság.

Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT részéről senki sem lett volna jelen a rendezvényen.

Ismereteim szerint az MNT vezetői legutóbb 2024. június 27-én találkoztak az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának küldöttségével Szabadkán, amikor az ET képviselői kilenc nemzeti tanács képviselőivel találkoztak.

Arról sem találni információt, hogy az MNT valaha is megvitatta volna, illetve állást foglalt volna az Emberi és Kisebbségi Jogi és Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztérium által a keretegyezmény végrehajtásáról készített időszakos jelentések bármelyikével kapcsolatban.

Hja, el voltak foglalva a (főleg magyarországi) pénzosztással és a káderkinevezésekkel.

A jogok gyakorlati érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt!

Azt is lehetne mondani, hogy a magyar közösség a SANU Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságában jelentős képviselettel rendelkezik. De mi haszna származott eddig a nemzeti közösségnek a bizottság munkájából?

Szerbiának az elkövetkező időszakban a „papíron meglévő” jogokról a mindennapi, gyakorlati jogérvényesítés technikai és adminisztratív hátterének biztosítására kell áthelyeznie a hangsúlyt.

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács egyik első feladata kellene, hogy legyen a folyamat figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint egy átfogó elemzés elkészítése.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük