VMP PLATFORM

Javaslat a vajdasági magyar közösség parlamenti választási programjára és jogainak megvalósítására

PROBLÉMAKÖRÖK:

• A vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség, és a nemzetközi jog, az alkotmány, a törvények és a hazai szabályozások által meghatározott minden jog megilleti;
• Szerbiában az 1988-as úgynevezett joghurtforradalom óta szinte folyamatos a társadalmi feszültség és a (lét)bizonytalanság; az ország mély társadalmi, gazdasági, politikai és intézményes válságban van;
• A magyar közösség legnagyobb problémája az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása;
• Szerbia legnagyobb számú kisebbsége a magyar. A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában 184 442 magyar él (2,77% Szerbia szintjén, 10,47% Vajdaság szintjén), ami 70 000 fővel kevesebb a 2011-es népszámlálás adataihoz képest;
• Szerbiában a népességfogyás 6,9%, a magyarok számának csökkenése pedig drasztikus: 27,36% az elmúlt tizenegy évben. (Az 1941-es 473 241 magyarból 2022-re a magyarok száma 184 442-re csökkent.)
• A magyar lakosság nagy része továbbra is mezőgazdasággal foglalkozik, a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzete jelentősen gyengült, a magyar közösségbe nem fektettek be nagyobb összegeket, ami a munkavállalási lehetőségek szűküléséhez vezetett;
• A tiszavidéki magyar települések közötti tömegközlekedés, valamint a Szabadkával, Újvidékkel és Belgráddal való összeköttetések romlottak (Magyarkanizsa, Szabadka, Zenta és környéke). Számos buszjárat megszűnt, és sok idényjellegűvé vált (csak a tanévben közlekedik); a Zenta és Újvidék közötti vasúti forgalom a hatvanas évek végén megszűnt, a vasutat soha nem építették újjá, egyes helyeken pedig a síneket és a talpfákat is felszedték;
• Nem valósultak meg a döntéshozatalban való részvételre és az arányos foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok, ami miatt a magyarok egyre inkább kiszorulnak a közéletből, a döntéshozatali, az államigazgatási és az igazságügyi szervekből;
• Folyamatban van a nemzeti közösségek jogainak leépítése, különösen a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás vonatkozásában;
• Gyakori a nemzeti közösségi jogok nyílt vagy burkolt megsértése;
• A magyar politikai és közéletben a Vajdasági Magyar Szövetség (SVM) diktatórikus vezetői megosztották a közösséget, kisajátították a döntéshozatalt, döntenek a tartományi pénzügyi forrásokról és az anyaországból érkező adományokról (adományok, Prosperitati, ösztöndíjak stb.); leigázták az intézményeket, a médiát, a civil szervezeteket, a Magyar Nemzeti Tanács egypárti, az VMSZ teljes ellenőrzése alatt áll;
• pártfoglalkoztatás folyik;
• Ezidáig elmaradt a néhai Pásztor István, az VMSZ volt elnöke (2007-2023) idején, valamint a Pásztor Bálint-féle új vezetőség ideje (2023-) alatti politizálás mérlege és a felelősség megállapítása.

KÖVETELÉSEK

JOGÁLLAM ÉS JOGÁLLAMISÁG:
• olyan demokratikus előfeltételek megteremtése az egész országban, amelyek parancsuralmi önkényrendszer és bűnözői, korrupciós társadalmi gépezetek helyett biztosítják a jogállamiságot, a jogrend működését az autokratikus rendszer, a zsarnokság, a bűnözés és a korrupt társadalmi gépezet helyett;

LUSZTRÁCIÓ – ÁTVILÁGÍTÁS:
• az elmúlt időszakban elkövetett politikai és gazdasági visszaélésekért felelősök felelősségre vonása;

KÖLTSÉGVETÉS:
• a Vajdaságnak járó alkotmányos 7%-os költségvetési rész teljesítése;

PÉNZÜGYI FORRÁSOK:
• a szerbiai, anyaországi és külföldi finanszírozási források pártpolitikától való felszabadítása;

PÁRTFOGLALKOZTATÁS MEGSZÜNTETÉSE:
• a pártfoglalkoztatás megszüntetése és a kisebbségek tagjainak állami szervekben és közvállalatokban való arányos foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok érvényesítése;

INTÉZMÉNYEK SZABADSÁGA:
• a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított intézmények (iskolák, médiaházak, kiadók, színházak, kulturális központok stb.) autonómiájának sérthetetlensége, szabadságának és függetlenségének biztosítása, tevékenységének pártideológiától való mentessége;
• a magyar civil szervezetekben – az összeférhetetlenség miatt – a pártirányítás megszüntetése;

MAGYAR NEMZETI TANÁCS:
• az MNT jogköreivel való visszaélés megszüntetése; a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi módosítása, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát; új, demokratikus nemzeti tanácsi választások megtartása az állam által elkészített és kezelt teljes és ellenőrzött választói névjegyzék alapján, egy olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe veszi a lakosság területi megoszlását is;
• a vajdasági magyarság teljes nemzeti körű autonómiájának, területi és személyi autonómiájának biztosítása;
• Szerbia valódi decentralizációja és EU-kompatibilis átszervezése (nem statisztikai) régiókká; gazdasági, földrajzi, etnikai és egyéb elvek figyelembevétele a régiók kialakítása során;

KÖZIGAZGATÁS, VAJDASÁGI KÖRZETEK:
• a délvidéki magyarság tömbben élő részének egyetlen közigazgatási egységben, régióban tartása; a közigazgatási reform részeként a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatok létrehozása, ideértve a pénzügyi önállóságuk megteremtését is;
• Az Ada, Zenta és Magyarkanizsa Észak-Bánáthoz (Kikinda) való csatolásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezése, mert elősegítette az asszimilációt, valamint a három település visszatérése természetes etnikai, gazdasági és földrajzi környezetébe, az Észak-bácskai régióba;

VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY:
• Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítása, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is;

KISEBBSÉGI JOGOK, TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS:
• a Szerb Köztársaság Alkotmánya által a nemzeti kisebbségek számára a választási törvényben biztosított garantált parlamenti helyek, arányos részvételük a döntéshozó intézményekben, a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervekben, a közvállalatokban és a belügyi szervekben – minden szinten;
• az új törvény meghozatala a népképviselők megválasztásáról, amely lehetővé teszi a listákra és egyénekre való szavazást. A kombinált választási rendszer, amelyben a képviselők felét részarányos, felét pedig többségi rendszerben választják meg, igazságosabb, és lehetővé teszi a tartományok polgárainak – nemcsak a nagy központokból való, hanem – egyenletesebb képviseletét, valamint a minden területről érkező kiemelkedő személyek képviseletét, függetlenül attól, hogy párttagok-e (kombinált módszer), amelynek alapján minden olyan jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül;
• a községi bíróságok visszaállítása Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán; a rendőrség, a bíróságok és az ügyészségek dolgozóinak, valamint a közjegyzőknek a nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, valamint arányos nemzeti foglalkoztatásuk biztosítása a tartományi és önkormányzati közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, és a magyar nyelv hivatalos használatának érvényesítése ezekben a szervekben, valamint új hivatalos nyelvhaszálati törvény meghozatala;

OKTATÁS:
• magyar nyelvű oktatási rendszer létrehozása az óvodától az egyetemig; a szerb mint nem anyanyelv oktatásának átszervezése, a tankönyvek korszerűsítése és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlése; a magyar nyelvű felsőoktatás és tudományosság intézményesítésének fejlesztése (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem és a Vajdasági Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése);

MÉDIASZABADSÁG:
• a sajtó szabadsága és a pártoktól, a VMSZ-től és a Magyar Nemzeti Tanács befolyásától mentes, független és tárgyilagos tájékoztatás garantálása (a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Hét Nap és a Vajdaság Ma felszabadítása); a közszolgálati média nemzetközi kapcsolatainak visszaállítása, a hazai kisebbségi közszolgálati média anyaországi közszolgálati médiákkal való együttműködésének felújítása és ennek a nemzetközi együttműködési megállapodásokba, szerződésekbe való beiktatása;

KULTÚRA:
• a kulturális intézmények, színházak, múzeumok, galériák, kiadók könyvtárak finanszírozása és társfinanszírozása a köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok által a költségvetésből és a pályázatok által;
• a pénzügyi források méltányos és arányos jóváhagyása a pályázatokon;
• külföldi adományok akadálytalan fogadása a kulturális intézményekben, a kulturális intézmények ösztönzése nemzetközi projektekben és nemzetközi pályázatokon;
• a kisebbségi kultúra intézményeinek támogatása az anyaországok hasonló intézményeivel való együttműködésben, kétoldalú államközi megállapodások megkötése révén is;

KÖZLEKEDÉS:
• a tömegközlekedés biztosítása Topolya, Zenta és Szabadka, valamint a Tiszavidék más magyar kisebbség által lakott települései között;
• felújítani a Zenta – Újvidék, Nagybecskerek – Orlovat – Belgrád vasútvonalakat, valamint a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi út (Osmeh Vojvodine, Smyle) Zombor – Topolya – Zenta – Csóka – Nagykikinda ággal való bővítése, mert a jelenlegi útvonal szándékosan megkerüli a magyar többségű tiszavidéki településeket;

NAGYBEFEKTETÉSEK:
• a Szabadkai Népszínház építésének befejezése és a felelősség megállapítása, hogy miért tartott ilyen sokáig az építkezés (17 év); a vajdasági magyar kultúrában hatalmas károkat okozó késedelem okainak feltárása, a pénzügyi visszaélések kivizsgálása;
• nagy külföldi befektetők bevonzása a Tiszavidékre is, nem csak a Belgrád – Pancsova – Újvidék ipari övezetbe;

TÖRTÉNELMI TUDAT, ATROCITÁSOK:
• a második világháború áldozatainak szentelt emlékművek felállítása minden olyan településen, ahol tömegsír található, a máig titkos iratok és levéltárak megnyitása, kutatása és feltárása, valamint a besúgók listájához való hozzáférés, eljárás indítása az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen;

KISEBBSÉGEK VÉDELME:
• Vajdaság lakossága etnikai arányainak megőrzése, a magyar többségű településekre történő szándékos tömeges betelepítés megakadályozása;
• a közbiztonságnak az etnikai arányok megváltoztatása érdekében történő megsértése legyen szigorúan tilos és büntetendő; intézményt kell létrehozni a vajdasági nemzeti közösségek jogainak érvényesülését figyelemmel kísérő ügyekben;

EURÓPAI UNIÓ:
• a vajdasági magyar közösség elkötelezett az európai értékek mellett, és az Európai Uniós tagság hosszútávú érdeke és fennmaradásának garanciája;
• az őshonos magyar nemzeti kisebbség kérdésének megoldása Szerbia EU-csatlakozásának előfeltétele kell, hogy legyen;
• csakúgy, mint a szerb-magyar és a magyar-szerb kapcsolatokat terhelő kérdések tisztázása, valamint a kisebbségi magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság munkájának megújítása is;

TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK:
• 2000 után az állam számos egyházi épület felújításában vett részt, az utóbbi időben ezek stagnálnak; az állam arányosan ossza el a forrásokat az ortodox, protestáns, katolikus és zsidó egyházak között a templomok építésére és temetők felújítására;
• a restitúciót az állam adminisztratív eszközökkel és lassú döntéshozatallal akadályozza; a katolikus és a protestáns egyházak vagyonának visszaadása még mindig nem fejeződött be;
• bár az egyházaknak is vannak szociális intézményeik, évek óta nem kaptak pénzt a köztársasági és tartományi alapokból a szociális jóléti projektekre kiírt pályázatokon, emiatt az egyház kénytelen volt bezárni a Máltai Szeretetszolgálatot és hasonló sors vár a Caritasra is;

A kisebbségek egyenrangú, konstruktív alkotóelemei és állampolgárai Szerbiának, ezért jogosan várnak el nagyobb jogokat és több támogatást az államtól!